A zömében gyöngyökből készült ékszerek együtt még sosem voltak láthatóak a nagyközönség számára, így igazi csemegeként csodálható meg a Hagyományok Háza kivételes tárlatán.
Ráadásul a Budai Vigadó pinceszintjén található, egykor borlerakatként működő Lajos-terem a helyszín, ahol az eredeti középkori kőfal elragadó hátteret biztosít a csillogó kalárisok, fülbevalók, karkötők, egyéb díszek számára. A kiállítás, amelynek ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, 2025. június 30-áig látogatható előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetés keretein belül. Részletek a Hagyományok Háza weboldalán.
Az ékszerhasználat az őskor óta minden népnél elterjedt volt, szinte megelőzte, később pedig kiegészítette a ruházatot; régiónként, anyagonként, életkoronként eltérő ékszereket hordtak gyerekek, nők, férfiak. A téma hatalmas és szerteágazó, így a kurátorok úgy döntöttek, hogy minden területből bemutatnak egy-egy részletet, a csontékszerektől elkezdve a lószőrből alkotott díszeken át érmékkel, üveggyöngyökkel elkészített lázsiásokig, sőt, még egy-egy kortárs ékszert is meg lehet csodálni a tárlaton.
A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum programkínálatának különleges színfoltja a kiállítás, amely azért lehet nagyon aktuális a ma emberének is, mert az ékszerkészítők közül a mai napig többen a népművészetet használják forrásként az alkotás során. Köztudott, hogy a magyar népviselet gyöngyláncai, sárközi gallérjai ihlették meg leginkább korunk gyöngyfűzőit is. A gyöngy sem az estélyi ruhák dísze csupán, viselik nők és leányok nappal is akár trikón vagy nyári szandálokon.
„Szerintem az nagyon fontos, hogy a mai design hogyan tud megújulni a régi tudás által – mondja Üveges Krisztina a kiállítás egyik kurátora, – és hogy ezek a fenntartható, a gyártásuk révén nem környezetszennyező anyagok ismét terítéken legyenek.”
A paraszti kultúrában az ékszereken olyan ősi motívumok, illetve általános szimbólumok voltak találhatók, amik a többi ember számára egyetemesen feldolgozható értelemmel bírtak. Ha valaki bement egy faluba és ránézett egy viseletben levő nőre, annak ruházata és ékszerei kódokat hordozott magában, amelyek alapján pontosan meg lehetett tudni, hogy a nő hány éves, házasodni készül-e vagy menyecske, esetleg eladósorban van. A történeti Magyarország területén a sárközi, a palóc, a moldvai és a kalotaszegi viseletekhez kapcsolódó párták, övek, szalagok, főkötők és ékszerek híressé váltak szépségükről, amelyek közül bemutatásra kerülnek kiemelkedő darabok a tárlaton.
„Itt a kiállításon lehet látni a különböző fejlődési fázisokat, hogy az ékszerek mérete és hordási módja hogyan változott az idők folyamán, a lazán viselt ékszerekből hogyan alakult át a divat a nyakra feszülő gyöngykalárisokká — magyarázza a kiállítás öltegazdája és főkurátora, Dr. Czingel Szilvia — minden főúri divatban megjelenő elem, ami az ékszerviseléssel kapcsolatos, 5-600 évvel később a népviseletben is feltűnt.”
A kiállítás gyűjteményeinek összeállításában az inspiráció a népi kultúra volt, de vannak olyan különleges kortárs tárgyak is, amelyeket a kurátorok a felhasznált motívumok miatt mégis beválogattak, mert érdekesnek találták azt, hogy a kortárs iparművész hogyan gondolja tovább és hogyan teszi bele a saját egyéniségét egy mai ékszer megalkotásába.
Gyöngyélet - Népi ékszer a 21. században című tárlat a Hagyományok Házában
A kiállítás ötletadója és főkurátora: Dr. Czingel Szilvia, Kurátor: Üveges Krisztina
Tárlatvezetések időpontja:Szeptember 7., szombat 10:30
Szeptember 14., szombat 10:30
Szeptember 28., szombat 10:30
A kiállítás 2025. június 30-áig előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetéssel látogatható.
További információk: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/muzeum/program/gyongyelet-nepi-ekszer-21-szazadban
Fotók: Hagyományok Háza
