Hagyományteremtő céllal idén másodízben rendezték Topolyán a Vajdasági Magyar Táncháztalálkozó és Sokadalmat.
Topolyán, a Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon sportcsarnokában rendezték meg szeptember 28-án a Vajdasági Magyar Táncháztalálkozó és Sokadalmat. A Vajdaság népzenészeinek, néptáncosainak, népi kézműves mestereinek seregszemléje a délvidéki hagyományápolók és a népművészet iránt érdeklődők jó hangulatú találkozója is volt egyúttal.
A programsorozat különlegességének számított, hogy a rendezők a dél-bánáti Hertelendyfalvával közösen alakították ki azt a tisztaszobát, ami híven tükrözi a térségbe telepített bukovinai székelyek és a település népművészetét.
A terem környezete kiválóan alkalmas volt szakmai előadások, énektanítás, mesemondás, néprajzi bemutatók megtartására, amiken az ifjabb nemzedék alaposabban megismerhette szülőföldje ősi kultúráját, felmenőik életét és szokásait.
Ünnepi beszédet és köszöntőt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és dr. Süveges Antal, a Hagyományok Háza Hálózati vezetője mondott. A programok között különösen népszerűek voltak a táncbemutatókkal színesített táncoktatások.
A Folkkocsma egész napos kötetlen táncházra hívta a jelenlévőket, amelynek egyik csúcspontja a gála előtti dél-alföldi duhajkodás volt. A Folkkuckóban a gyerekeké volt a főszerep. Az idei évben a palicsi, a topolyai, a bajsai kézművesek öltöztették díszbe a Folkcsarnokot, ahol az egész napos kirakodóvásárban mindenki megtalálta a neki kedves, vagy ajándékra szánt vásárfiát.
Benned él a hagyomány! címszó alatt a Hagyományok Háza Vajdasági hálózatának standját tekinthették meg az érdeklődők. Fotóválogatással, a kézműves képzéseken készült alkotásokból rendezett mini kiállítással, a hertelendyfalvi gyűjtés során inspirálódott mai ruhákkal csatlakoztak a találkozó tematikájához.
Az est fénypontja a látványos, sok fellépőt színpadra állító gálaműsor volt, amin közel háromszáz vajdasági néptáncos, népzenész, népi énekes vett részt. Az előadás az 1700-as évek közepén a déli végekre telepített magyar népcsoportok sokszínű kultúráját jelenítette meg, külön hangsúlyt fektetve azokra a vajdasági magyar közösségekre, amelyek a történelmi kataklizmák ellenére napjainkra is megőrizték hagyományaikat: viseletüket, táncukat, zenéjüket, nyelvjárásukat.
