A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Jánossy Lajos, Szűcs Teri és Sophie Aude.
A díj Oravecz Paula, Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeljük 130. születési évfordulóját.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Schein Gábor, tagjai pedig Bán Zsófia, Keresztesi József és Németh Gábor. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan kaptak már kitüntetést. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2023-ban Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehette át a kitüntetést
- Jánossy Lajos író, szerkesztő, kritikus
- Szűcs Teri író, kritikus, irodalomtörténész
- Sophie Aude műfordító
Jánossy Lajos író, szerkesztő, kritikus. 1967-ben született Budapesten. 1990 és 1995 között német-filozófia szakra járt az ELTE-n. A Szépírók Társaságának tagja. 1994-ben a Törökfürdő folyóirat szerkesztője. 1994-től a Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztőségében dolgozott, külső munkatársként riportokat készített, majd később, a kétezres évek első felében rendszeresen könyvkritikákkal jelentkezett ugyanitt. Kontrollszerkesztőként a Tandori Dezső fordította Kafka Oktávfüzeteit jegyezte a Catraphilus kiadónál.
Volt vendégszerkesztője az EXSymposionnak. Az Enciklopédia Kiadóban Hajas Tibor összegyűjtött írásait szerkesztette. Vendégoktatóként fél évet tanított a szegedi JATE-n. Prózái és kritikái 1993-tól a Magyar Naplóban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az Alföldben jelentek meg. 2000-ben jelent meg első kötete, a Nulladik óra a JAK-füzetekben, 2006-ban a Kalligram kiadónál Hamu és ecet című regénye, 2012-ben pedig a Parnasszusnál válogatott kritikái, az Ebedli a kezdőkörben címmel.
2012-től 2023-ig a Művészetek Palotájában a Literárium-beszélgetéssorozat állandó műsorvezetője volt. 2006-tól a Litera.hu szerkesztője. Legutóbb a Jelenkornál jelent meg regénye, az Örök hely és mindenhol idő. A szövegből Máté Gábor rendezésében a Katona József Színház Kamrájában drámát mutattak be október 11-én.
Szűcs Teri író, kritikus, irodalomtörténész, független kutató. 1975-ben született Leningrádban (Szovjetunió). 2009-ben szerzett doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika doktori programján. Foglalkozott a holokauszt irodalmával, magyar roma irodalommal, feminista és queer művészettel.
Dolgozott többek közt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatójaként. Volt szociális munkás és projektkordinátor is. Társkurátorként részt vett a Közösen kihordani – Péli Tamás: Születés (BTM Vármúzeum – OFF-Biennále Budapest) létrehozásában. A felejtés története (A holokauszt tanúsága irodalmi művekben) című tanulmánykötete 2011-ben jelent meg a Kalligram kiadónál.
Több mint egy évtizede otthongondozásban vesz aktívan részt. Visszatért hozzám az emlékezet (Demencia és Óperencia) című prózakötete 2024-ben jelent meg a Magvető kiadónál. Magyarországon és Szlovéniában él.
Sophie Aude műfordító. 1979-ben született Franciaországban. Tanulmányait Rennes-ben, Bordeaux-ban és Párizsban végezte, diplomáit pedig modern irodalom, összehasonlító irodalom és francia, mint idegen nyelv szakterületeken szerezte.
Doktori képzést és kutatásokat Budapesten, az ELTE-n folytatott, a kortárs közép-európai prózáról. 2006-tól fordít magyar irodalmat franciára, többek között Füst Milán, Bodor Ádám és Nádas Péter műveit, olyan francia kiadóknak dolgozva, mint a Cambourakis, ActesSud és Noir sur Blanc. Fordítói tevékenysége mellett 2008 óta egyetemi könyvtárak munkatársa, párizsi magyar gyűjteményének bővítésével foglalkozott, majd 2012-től a Montpellier-i Egyetemi Könyvtár különböző projekteit vezette.
Fordításai könyvként és folyóiratokban is megjelentek, de forgatókönyveket és színpadra írt szövegeket is fordított. Számos irodalmi ösztöndíjban részesült, például a Centre National du Livre és a Füst Milán ösztöndíjjal, rendszeresen kapott lehetőséget a balatonfüredi Fordítóházban dolgozni.
