A BFZ brit turnéja elementáris sikert aratott: a londoni Royal Albert Hall és az edinburgh-i Usher Hall közönsége egyaránt állva ünnepelt, a kritikusok pedig a fesztiválszezon csúcspontjaként emlegették a fellépéseket.
„A világ egyik legjobb és legegyedibb zenekara” – így zárta értékelését a Slippedisc a Budapesti Fesztiválzenekar idei nyári brit fellépéssorozatáról. Fischer Iván és együttese augusztus 6-án a londoni Royal Albert Hall színpadán, a BBC Proms közönsége előtt, majd két nappal később az Edinburgh International Festival fő helyszínén, az Usher Hallban aratott elementáris sikert.
A kritikusok szerint ezek az estek a fesztiválidény csúcspontjai közé tartoztak. Sőt, a The Guardian úgy fogalmazott: „ritkán hallani ennyire szívből jövő, életigenlő muzsikálást a Royal Albert Hall falai között.”
A Royal Albert Hallban a telt ház előtt elhangzott Beethoven 7. szimfóniája a TheIPaper szerint „újjászületett, mint egy fénylő főnix, annyira magával ragadó, hogy minden egyes hangot falni lehetett volna”. A The Guardian úgy jellemezte az előadást, hogy „friss, mint egy nyíló virág”, amelyben „a vonósok hangja gazdagon áradt, mintha az életük múlna minden egyes hangon, a réz- és fafúvósok született szólistaként, mégis tökéletes összhangban játszottak. Fischer pedig, a kifinomultság mintaképe, apró részleteket bontott ki, hogy a zene spontaneitással és élettel teljen meg.”
A Daily Telegraph az „éteri könnyedséget és rugalmasságot” emelte ki, valamint azt, hogy az este „a zenei öröm esszenciáját” nyújtotta. A Bachtrack az előadást „élettel telinek” nevezte, és azt írta, a zenekar minden hangja „ritka és rendkívül hatásos” volt ebben a térben. A Financial Times a zenekar „lézeréles fókuszát” és „kivételes tisztaságát” méltatta, míg a Slippedisc egyszerűen „az idei Proms eddigi csúcspontjaként” említette a koncertet.
A műsor második felében Bartók A kékszakállú herceg vára szólalt meg Láng Dorottya és Cser Krisztián főszereplésével. A Colin’s Column Fischer „mesteri illuzionizmusát” méltatta, kiemelve, hogy „a magyar nyelv ritmusa és zeneisége különös, drámai erőt adott a műnek, amely kísértetiesen megmarad az emlékezetben.”
A The Guardian a sötét hangulat „tucatnyi árnyalatát” látta kibontakozni, ahol „a hárfa és cseleszta hipnotikus csillogása” és „a fúvósok hátborzongató színei” elevenítették meg a Bartók-mű világát. A TheIPaper szerint az előadás „az érzelmek teljes skáláját járta be a szerelem extázisától a teljes reménytelenségig”, míg a Daily Telegraph úgy vélte „a borzongató szépség még soha nem szólt ilyen jól.”
Két nappal később az Edinburgh International Festival közönsége az Usher Hallban ünnepelhette a zenekart, amely Bach 4. D-dúr szvitjével, Fischer saját Táncszvit hegedűre és zenekarra, J. S. Bach emlékére című darabjával, valamint Bartók A csodálatos mandarin balettzenéjével lépett színpadra.
Az Edinburgh Music Review Bach-szvitjüket „tele ritmikai élettel és ötletes textúrával” jellemezte, a finálé menüettjét „fájdalmasan gyönyörűnek” nevezve. A The Arts Desk „masszív adrenalinlöketet adó energiáról” és „meggyőző eleganciáról” írt, míg a The Scotsman „frissnek és ropogósnak” találta az előadást.
Fischer Iván 2024-ben komponált Táncszvitjének nagy-britanniai premierjén a szólót Guy Braunstein játszotta. A The Scotsman a „virtuóz prelűdöt” és „táncra perdítő” zárást emelte ki, az EdinburghGuide pedig „magával ragadó felfedezésnek” nevezte a művet, amelyben „a magyar népzenei utalások színpompás szövetként épültek be a zenébe.”
Bartók százéves balettzenéje, A csodálatos mandarin az Edinburgh Music Review szerint „teljes erőbedobással” szólalt meg, kiemelve, hogy a zenekar „a dallamok és harmóniák minden részletét a vérében hordozza”. A The Arts Desk a zenekar „buja” hangzását, a vonósok „izgalmát és sejtelmességét” méltatta, míg a The Scotsman a darabot „hátborzongatóan életre keltett” mesterműként jellemezte.
Mind Londonban, mind Edinburgh-ban a Budapesti Fesztiválzenekar bebizonyította, hogy a technikai tökéletesség, a zenei intelligencia és a színpadi jelenlét páratlan elegye képes a legnagyobb koncerttermeket is személyes, katartikus élménnyel megtölteni. Ahogy a Financial Times fogalmazott: „Fischer és zenészei a zenekari összjáték aranyérmesei között vannak, még a 20. század legnagyobb presztízsű együtteseivel összevetve is.”
A londoni és edinburgh-i sikerek után a magyar közönség is átélheti ezt a különleges zenei élményt: szeptember 19-én, 20-án és 21-én a Müpában Bartók A kékszakállú herceg várát Láng Dorottya és Cser Krisztián szólójával hallhatja a közönség, az szünet után pedig A csodálatos mandarint lesz hallható a Duda Éva Társulat koreográfiájával kiegészülve. Ez a Budapesten három alkalommal bemutatott program a nemzetközi kritikusok által is magasztalt művészi erővel és színpadi jelenléttel várja a rajongókat.
