Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a kortárs divat találkozott egy különleges, immerzív bemutatón.
A Hagyományok Háza ismét meghirdette Kis fekete című pályázatát, amire idén több mint 120 pályamű érkezett országon innen és túl is. A csodálatos, tradicionális ihletettségű kis fekete ruhák és kiegészítők közül a szakmai zsűri 38 alkotást választott ki bemutatásra, és 10 díjat ítélt oda a legkiemelkedőbbeknek, amelyeket szombaton adtak át immerzív divatbemutató keretében.
A pályázat fővédnöke, a Celeni divatmárka tulajdonosa Cselényi Eszter szerint a népművészet természetes módon kapcsolódik a kortárs női divathoz, hiszen ugyanarról beszél: identitásról, önkifejezésről, erőről.
A pályázat két kategóriában zajlott – külön a teljes viseletekre és külön az alkalmi kiegészítőkre.
„A célunk az volt, hogy közelebb hozzuk a nézőt a tárgyhoz, és láthatóvá váljon az a rengeteg kézi munka, amit egy-egy alkotásba az alkotó beleadott” – mondta Szabó Erzsébet, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoportjának szakmai munkatársa és a pályázat szakmai vezetője.
Idén immerzív divatbemutató keretein belül közvetlen közelről lehetett megcsodálni az haute couture remekeket a Hagyományok Háza Átriumában, ahol a közönség és az alkotások közötti határok eltűntek, a közönség fehér maszkban járhatta be a teret a kortárs performanszt bemutató táncosok és a kiállított alkotások között.
A látogatók részesei lettek a történeteknek – hiszen itt minden ruha, minden gyöngysor egy személyes vallomás a múlt és a jelen kapcsolatáról. A bemutató tematikája, a kivetkőzés és újraöltözés, szimbolikusan is a női lét ciklusait, az önazonosság újrafelfedezését jelenítette meg.
A Kis fekete teljes öltözék kategória első díját Sigmond Gáborné Judit nyerte el modern matyó viseletével, amelyben a hagyományos hímzéseket aranyszálas szövéstechnikával idézte meg. „A fekete számomra nem a gyászt, hanem az eleganciát és az erőt jelenti. Egy ilyen ruhát viselni kell – tartással, önazonosan” – vallotta Judit, aki bőszárú nadrágban, lepelszoknyában és finom aranyfényben hozta vissza a matyó nők ragyogását.
A második helyezett Lisztóczki Sára „Matyó couture” című alkotása a klasszikus matyó motívumokat ötvözte luxusanyagokkal, míg a harmadik helyen Ferkovics Annamária „Kis fekete ruha hosszú rúzsával” című kreációja végzett, amely játékos női gesztusként idézte meg a kalocsai hímzés bátorságát.
A szakmai különdíjak sora is figyelemre méltó. Pietro Da Pomozzi - Pomozi Péter „The Superstitious” című alkotásáért kapta meg a Folk Trend díjat. Demjén Dorottya, a Népművészet Ifjú Mestere és Prima Junior-díjas nemezművész, matyó ihletésű selyemnemez ruhájával nyerte el a mentorprogram-díjat.
„A matyó viselet inspirálta ezt a darabot is – selyemmel, gyöngyökkel, fonalakkal dolgoztam, és a felsőrészt szinte szoborként formáltam meg” – mesélte Dorottya, aki immár másodszor részesült ebben az elismerésben. Nemczov Zsófia sárközi ihletésű kis feketéjével szintén szakmai mentorprogramban folytathatja fejlődését, és egyúttal a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe vásárolja meg.
A kiegészítők kategóriájában Hirth Laura Anna sárközi ihletésű blézere aratta a legnagyobb sikert, amely a tradíció finom vonalait kortárs szabásban újította meg. A második helyezett Detre Mikolt sárközi szedettes motívummal díszített stólája finom nőiességével tűnt ki, míg a harmadik díjat Kiss Limpár Éva „Éjféli rózsák” sulytás ékszerszettje kapta, amely újraértelmezte az időtlen eleganciát. Kanász Dorina „Kivetkőző porcelán” című alkotása egyedi díjban részesült különleges anyaghasználatáért.
A pályázat legfőbb üzenete, hogy a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő inspirációforrás. A több mint száz pályamű egyetlen közös mondanivalót hordozott: a hagyomány nem határol be minket, hanem inkább felszabadít.
Mert ha a kis fekete új értelmet nyerhet – a matyó arannyal, a kalocsai hímzéssel, a sárközi szövés finomságával –, akkor a divat már nemcsak stílus, hanem önismeret, identitás is lehet, és kapaszkodót nyújthat a gyökértelennek tűnő, mai kor emberének.
Fotók: Hrotkó Bálint
