Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum hangulatát. A Concerto Budapest zeneigazgatója a fesztivál zenei művészeti vezetőjeként Bach és az idén százéves Kurtág György műveit tette egymás mellé. Augusztus 21-23. között a Pannonhalmi Főapátságban a két zeneszerző darabjait felvonultató öt koncert mellett, spirituális, képzőművészeti és irodalmi programok sora várta a közönséget. A fesztivál irodalmi díszvendége, Parti Nagy Lajos író volt.
Van valami megfoghatatlan varázsa annak, amikor egy több mint ezeréves, ma is élő szerzetesközösség kinyitja a kapuit nemcsak a közönség, hanem a zene, az irodalom és a képzőművészetek előtt. Mindezt olyan természetességgel és nyitottsággal, hogy egyáltalán nem ütközünk meg azon, hogy egymás után és egymást kiegészítve hangzanak fel a 800 éves Bazilikában a saját magát ateistának valló Kurtág György életművének legjelentősebb darabjai és a mélyen vallásos klasszikus mester, Bach művei.
Ahogy a világhírű Maria Husmann operaénekesnő, a vasárnapi zárókoncert egyik „főszereplője” fogalmazott lenyűgözte a fesztivál és Pannonhalma is. „Sok kolostort ismerek Németországban és Ausztriában, de ez igazán különleges és gyönyörű.” A szerzetesek nyitottsága és őszintesége különösen megfogta. Husmann több mint harminc éve dolgozik együtt a fesztivál zenei művészeti vezetőjével, Keller Andrással és a fesztivál egyik rezidens zeneszerzőjével Kurtág Györggyel. Ezúttal is Kurtág darabjait adta elő zenésztársaival, méghozzá lenyűgöző érzékenységgel.
A háromnapos fesztivál öt, kivétel nélkül teltházas hangversenye Bach és Kurtág műveit vonultatta fel. Az augusztus 21-i pénteki Üzenetek…virág az ember… címet viselő nyitókoncerten, nemcsak a kortárs zeneszerző üzeneteit hallhatta a közönség, hanem Bachét is, akinek egyik legfontosabb műve, A fúga művészete is felcsendült. „A nyitókoncert műsorát fúvósok nélkül nagyon sok helyen játszottam a világban, de ebben a verzióban először” – mesélte Keller András. Hozzátette: „Számomra is felismerés volt, hogy mennyire fantasztikusan tudnak a fúvós darabok meg a cimbalom illeszkedni ehhez a vonós miliőhöz.”
A koncertek jelenetektől jelenetekig rajzoltak egy ívet, hisz a nyitókoncerten elhangzott Kurtág Jelenetek fuvolára című darabja, míg a vasárnapi zárón a Jelenetek egy regényből című kompozíciója. A jelenetek füzér között pedig mindkét komponista életművének kiemelkedő alkotásait hallhatta a közönség. Ahogy Keller András fogalmazott: bízik abban, hogy a közönség számára is átjött az a szeretet és alázat, amit ők, mint zeneművészek éreznek a mindenki nagy mestere Bach, és a „mi nagy mesterünk”, Kurtág György iránt.
Az idei Arcus Temporum fesztiválon két iskolateremtő – Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter – életművébe is bepillanthattak a látogatók. Parti Nagy, mint irodalmi díszvendég vett részt a fesztiválon és a vele folytatott beszélgetéssel mintegy megnyitotta szépirodalmi iskoláját a közönség előtt. Bazsányi Sándor esztéta segítségével pedig be is ültünk a padokba.
Az író egyebek mellett mesélt az első találkozásáról a költészettel, a pécsi éveiről és arról is, miért tért át a költészetről a prózaírásra. Harmadik könyve, a Szódalovaglás megjelenése után jutott el oda, hogy váltania kell, mert „hogyha az ember már belekeveredett ebbe az irodalom nevű csodába, akkor miért ne próbálnám ki a prózát.” Kíváncsi volt arra – ahogy ő fogalmazott a beszélgetésben – „hogy néz ez ki faltól a falig, más sűrítettségi fokon.”
Először azt gondolta, hogy prózában majd más nyelven szólal meg, de végül nem így lett. „Igazából az ember nem tud kibújni a bőréből. Tud különféle bőrszíneket, meg hámlásfokokat mutatni, de ugyanaz a bőr marad – erre kellett rájönnöm.”
A beszélgetés után a tíz éve elhunyt Esterházy Péterre emlékezett a fesztivál. A zenés felolvasószínház gerincét Hasnyálmirigynaplójának szövegei adták, de az életmű számos további darabja is megidéződött, így a Termelési-regény(kisssregény) és a Harmonia caelestis is A Pannonhalmi Bencés Gimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében Bánfalvi Eszter és Mácsai Pál színművészek megrendítő tolmácsolásában elhangzott szövegeket tovább értelmezték, mélyítették és finoman kiegészítették Kurtág György darabjai Osztrosits Éva hegedűművész előadásában, valamint Nádler Istvánkivetítőn látható Hét utolsó szó című sorozatának festményei.
A zenei és irodalmi programok mellett a közönség idén is felfedezőútra indulhatott a kortárs képzőművészet világában. K. Horváth Zsolt kurátor és az alkotók kalauzolták végig az érdeklődőket a Pannonhalmi Főapátság Iskola a láthatáron című kortárs kiállításán. A tárlat a nevelés és az iskola fogalmát vizsgálja történeti és kortárs perspektívából, a Bildung eszméje köré szervezve, amely az ember testi, szellemi és érzelmi formálódását egyszerre jelenti.
Idén is visszatértek a fesztiválra Mélyi József kurátor vezetésével a Magyar Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. Mélyi egykori és jelenlegi tanítványaival hozott létre a képzőművészet és a színház, az installáció és a performansz határterületén elhelyezkedő „alkotást”. A fiatal alkotók műveit egy rögtönzött kortárs műalkotások értelmezése órán elemezték, amelybe a nézőket, mint alkalmi diákság vonták be. Miközben a valódi tanítványok provokatív, pimasz és humoros megnyilvánulásaikkal, kérdéseikkel egy perce sem engedték feledtetni, hogy milyen is egy iskola.
„Az Arcus Temporum Fesztivál nem tud máshol lenni, csak Pannonhalmán. Ez a fesztivál itt született, és lényegében azt ragadja meg, ami Pannonhalma: a párbeszédet, valamint a kortárs és a hagyomány egymás mellett élését” – véli Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója. Éppen ezért az Arcus egyik fontos pillére a spiritualitás. A látogatókat a szerzetesközösség nemcsak a zsolozsmákra hívta meg, hanem arra is, hogy fedezzék fel és mélyüljenek el a bencés spiritualitás hagyományaiban.
A fesztivál nyitányaként két, generációkon átívelő életút találkozott. Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát a monasztikus hagyomány, a kultúra és a párbeszéd elkötelezett képviselője, míg Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus évtizedeken át fényképezte a változó magyar falusi világot és közösségeit. A Seres Gerda vezette beszélgetésen szó volt múltról, jelenről, megőrizhető értékekről és közösségről.
Ahogy Korniss Péter fogalmazott: a fotográfiában csodálatos, hogy kihegyezi az ember érdeklődését és a kamera ráirányítja a tekintetet azokra a dolgokra, amelyeket jobban meg kell figyelnie, és segít mögéjük látni.
Jó pár éven keresztül fényképeztem szokásokat és megfogalmazódott bennem, hogy csodálatosak ezek a szokások: látványosak, színesek, gazdagok, de a lényeg az, ami ezeket megteremtette és működteti. Az pedig a közösség.
Várszegi Asztrik emeritus főapát a beszélgetésben arra hívott mindenkit, hogy „olyan értéket próbáljunk megvalósítani, magunkévá tenni, amik az embert gazdaggá, boldoggá és az emberi méltóságot megörzővé teszik.” Mint mondta, idővel változnak körülöttünk a dolgok, de az ember igényei és a vágyak ugyanazok maradnak: „mindannyian elfogadásra, szeretetre vágyunk.”
A fesztivál második napját is egy hasonlóan izgalmas párbeszéd nyitotta. Magyarország legősibb, ma is működő bentlakásos fiúgimnáziumának, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak a világába és tereibe tekinthettünk be, Hortobágyi T. Cirill főapát, Juhász-Laczik Albin atya, az iskola igazgatója és Rubovszky Rita a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási főtanácsadója vezetésével. Továbbá a látogatók egyebek mellett betekinthettek a Főapátság orgona- és képzőművészeti gyűjteményébe, valamint orgonameditáción és labirintusjáráson is részt vehettek.
A fesztivál szinte még véget sem ért, a szervezetők azonban már a jövőn gondolkoznak. A 23. Arcus Temporumot 2027. augusztus 27-29. között tartják, amelynek zenei művészeti vezetője Kirill Gerstein orosz-amerikai zongoraművész lesz. A hangversenyek pedig Ludwig van Beethoven és Francisco Coll művei köré épülnek majd.
