Kultúrpart

Sörözőkbe viszik az operát

Sörözőkbe viszik az operát

2010. 10. 18. | Kultúrpart

Londonban hol itt, hol ott tűnik fel Figaro, például egy pub különtermében, de az előkelő Covent Garden opera színpadán is - jelentette a francia AFP hírügynökség.

A Sevillai borbély híres áriáját a kocsmában mintegy száz, a műélvezet közepette sört kortyolgató néző előtt énekelte egy fiatal brit bariton angolul. A szöveget ugyanis az eredeti olaszról Shakespeare nyelvére fordították, a cselekményt a spanyol Sevillából a dél-angliai Salisbury városába helyezték át, az operát kétórásra kurtították, és ha lehet, még humorosabbá tették.

Emellett a helyeket londoni viszonylatban verhetetlenül olcsón, 15 fontért (mintegy 4500 forint) árulták.

Robin Norton-Hale, a rendező az AFP-nek elmondta, hogy az opera sokak számára idegen dolog: azért kívánja elvinni a pubokba és hasonló népi színhelyekre, hogy az emberek másként tekintsenek erre a műfajra.

A célt sikerült elérni. Amikor a hat szereplő rázendít, hangjuk betölti az észak-londoni King's Head pub szűk termét, de akkor is minden szavukat jól lehet érteni, amikor csak suttognak. Az élmény egyedülálló a jelenlévők számára.

Judith Mitchell, az egyik néző, aki korántsem volt operarajongó, de most azt mondta, úgy érzi, mintha maga is részese lenne az előadásnak.
"Rendkívüli élmény ilyen közelről hallani egy operaénekest, így valóban érezni az emberi hang varázsát" - vélekedett Adam Spreadbury-Maher, a társulat művészeti igazgatója.

Ez a kis terem ugyanakkor nagyszerű alkalmat nyújt a fiatal énekeseknek az első nyilvános fellépésekre. "A lehetőségek Londonban nagyon ritkák" - magyarázta az egyik szereplő, John Savournin. Hozzáfűzte: az ilyen helyek "lehetővé teszik az opera műfajának életben tartását".
A XIX. században alapított King's Head pub valóságos intézménynek számít Londonban. Belső termét 1970-ben alakították át színházzá, és sok olyan fiatal művész lépett fel benne, akiből később világsztár lett: elég Hugh Grant nevét említeni. A King's Head ma már teljes jogú színháznak számít, és negyven éve ez az első opera, amely a brit fővárosban nyílt.

Az alig néhány kilométerre lévő Covent Gardennek szinte mindenben az ellentéte ez a társulat. A királyi opera vörös-arany drapériás nagyterme kétezer nézőt fogadhat be, akik között akad olyan, aki akár 388 fontot is kész megfizetni egy helyért. A pub énekeseit csupán egy zongora kíséri, míg a Sevillai borbélyt olaszul előadják saját nagyzenekar kíséretében.

Ám Deborah Bull, a Royal Opera művészeti igazgatója üdvözli a King's Head kezdeményezését, amely, mint fogalmazott, "egy másik felfogása a művészetnek, de ugyanúgy egy csodálatos művel gazdagítja a nézőket".

A Royal Opera House is törekszik arra, hogy új közönséget hódítson meg. Ezért meglepő rendeléseket adott rövidebb időtartamú kortárs operák komponálására. Jövőre így Terry Jones színész-rendező, a Monty Python együttes egykori tagja, és Stewart Copeland, a Police dobosa is szerepel majd az új bemutatók szerzői között.

Forrás: MTI
tovább
Társadalmunk bűnei

Társadalmunk bűnei

2010. 10. 17. | Kultúrpart

Schirach hazájában leginkább közéleti ember, ismert jogértelmező, a kisemberek ügyeinek önkéntes képviselője, aki időről-időre megszólal az aktuális kérdésekben. A Spiegel című lapban saját rovata van, és most, a könyvek sikerén felbuzdulva tévés vitaműsor házigazdája lesz.

Ferdinand von Schirach 45 éves koráig várt első könyve publikálásával, de ebben azután teljes vértezetében áll előttünk, debütáló szerző létét meghazudtolva.
Az eredeti címén Verbrechen, nálunk Bűnös? címen megjelenő kötet 11 bűnügyi esetleírást tartalmaz. Szikár írások, de nem az akták, hanem a pergő filmképek szikárságával megfogalmazva. A szerző stílusában objektivitásra törekszik, de közben erős érzelmeket gerjeszt. Egyszerű, világos írásmód jellemzi, de közben szíven talál egy-egy sajátos képpel, hasonlattaA bűnről gondolkozik, és az esendő embert állítja a középpontba. Nem a pszichopaták érdeklik, hanem azok a bűnbe esők, akik akár mi is lehetnénk. Azok a bűntettek, amiket a legjobb barátunk vagy a sarki hentes is elkövethetne.

Ferdinand von Schirach a saját életében is konfrontálódott az általa boncolgatott bűnösség és felelősség kérdéseivel, mivel nagyapja az a Baldur von Schirach, aki náci háborús bűnösként maga is inkriminált és Nürnbergben elítélt történelmi figura. Ő volt a Hitler Jugend feje. Amikor meghalt, Ferdinand 10 éves kisfiú volt.

A Bűnös? című könyvből eddig 200.000 példány fogyott csak Németország területén, és a legnagyobb európai és amerikai kiadók szerezték meg a 2010-es, 2011-es megjelenések jogait. A Bűnös fokozatosan lett népszerű könyv, második könyvét, a Schuld című elbeszélésfüzért már szó szerint elkapkodták. Schirach vitathatatlanul bestseller szerző lett. Sikeres szerzői debütálását az eladási listákon való masszív szereplése mellett irodalmi díjai is jelzik: Stern des Jahres für Literatur (2010) és a rangos Kleist-díj (2010).

A könyvről
Köztiszteletben álló, barátságos úr. Háziorvos. Negyven év házasság után fejszével agyonüti a feleségét. Fel is darabolja. Beismerő vallomása éppoly szokatlan, mint a büntetőperben hozott ítélet. A tehetséges csellista meggyilkolja az öccsét. Mert szereti. Egy férfi kirabol egy bankot. Jó oka van rá. Az igazságszolgáltatás pedig megmenti az életét és a lelkét.
A jogtörténet különleges és meglepő fordulatokkal teli eseteit Ferdinand von Schirach saját praxisából válogatta. A történetek szenzációs valóság-krimi jellegüknél fogva önmagukban is elvinnék a könyvet, de itt nem erről van szó. A szerző nem száraz jogi eseteket, hanem filmszerűen pergő, különleges narrátori hangon előadott elbeszéléseket tár elénk.
A hihetetlen, de igaz történetek szereplői a mai társadalom látszólag hétköznapi figurái. Bűntettük hátterében a bosszú, a jogos önvédelem és a szerelemféltés mellett személyiségzavar okozta kannibalizmus – vagy csupán az önzetlen testvéri szeretet áll. Az író újra és újra lebontja a bűnüldözéssel és az elkövetőkkel kapcsolatos sztereotípiákat, így jut az olvasó a történetek végén a puszta elképedésnél mélyebb, katartikus élményhez.

Schirach könyve rövid idő alatt olyan elismert lett, hogy a legnevesebb kiadók, a francia Gallimard és az amerikai Knopf is a kiadás mellett döntöttek, Németországban pedig a Costantin Film már dolgozik a megfilmesítésén. A Partvonal Kiadó ezzel a könyvvel folytatja azt a különleges dokumentum-krimi sorozatot, amelyet a világhírű Gomorra című kötettel indított útjára.

A sorozat eddig megjelent darabjai: Roberto Saviano: Gomorra, Petra Reski: Maffia
tovább
süti beállítások módosítása