Ha az ugar szót eredeti értelmében vesszük, akkor magyar ugarról persze szó sincs. Hiszen az ugar a „huzamos művelés után pihentetésül átmenetileg be nem vetett szántóföld”. Szép idea, ha így lenne, ideje is lenne a boronálásnak. De hát Ady kesergései óta tudjuk, hogy a „magyar ugar” valami mást jelent, a visszamaradottság, a tespedt semmittevés, a megoldatlanság, a (meg)műveletlenség jelképe. Igazi „magyarizmus”, hogy a jobboldal fáradhatatlanul leleményes vezérének új szavával éljek.
