Az Európai Unió soros magyar elnökségének programjába bekerült III. Magyarországi Klímacsúcsot rendező Klíma Klub civil tájékoztató kampányt indított az éghajlatvédelemről. Ennek első állomásaként került sor találkozóra az egri Eszterházy Károly főiskola oktatóival.
A Klíma Klub 2009-ben alakult non-profit szervezet, amelynek célja, hogy az éghajlatvédelem érdekében kapcsolatot építsen a civil szervezetek, a vállalatok és a tudományos élet képviselői között. Arra törekszik, hogy elősegítse az éghajlatváltozás káros hatásainak megismertetését a nyilvánossággal és a környezettudatos gondolkodásmódra történő nevelést.
A november 22-i találkozón a főiskola oktatói és a Klímaklub elnöke Farkas Andrea „Magyarország az EU elnökség évében – a klímavédelem feladatai Cancun után „címmel folytattak véleménycserét.
Pénzesné Kónya Erika főiskolai docens hangsúlyozta, hogy Mexikóban is az egyik fő téma volt az erdőirtásnak az éghajlatra gyakorolt káros hatása. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak erdők vannak, hanem mezőgazdasági melléktermékek is, mint például a szőlőnyesedék, aminek helyi hasznosítására volna lehetőség. Patkós Csaba főiskolai docens szerint az ilyen helyi energiatermelés fontos szerepet játszhat az adott térség gazdaságának fejlesztésében. Ehhez azonban meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kisméretű biomassza erőművekben, helyben termelt energiát rá lehessen csatlakoztatni egy energiahálózatra.
Szlávik János egyetemi tanár azt emelte ki, hogy folyamatos, éghajlatvédelemre ösztönző széleskörű társadalmi felvilágosító munkára van szükség. Véleménye szerint az emberek hajlandóak tenni az ügyért ha megértetik velük annak fontosságát. Érdemes volna a társadalom tehetősebb részét rávenni arra, hogy éghajlatbarát módon építkezzen. Divatba kellene hozni a klímavédelem szempontjait figyelembe vevő építkezési megoldásokat, népszerűsíteni az ily módon épített házakat.
Kárász Imre egyetemi tanár a falun élő emberek bevonását szorgalmazta hangsúlyozva, hogy a hulladékjelentős része vidéki környezetben keletkezik. Hozzátette, hogy a közlekedés területén is vannak lehetőségek az éghajlat védelem támogatására. Olyan városokban, mint például Eger, ahol sok az iskolás fiatal, érdemes lenne kerékpárállomások hálózatát kialakítani. Kürti Lívia tanársegéd viszont arról számolt be, hogy a diákok jelentős része nem érzi magáénak az éghajlat védelmét, azt inkább a gazdaság feladatának tartja.
Pók Tamás tanár, borász arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarországon egyre melegebbek lesznek a telek, akkor ez nem csak a növényekre, hanem a rovarvilágra is hatással lesz. Így a mediterrán térségből hozzánk költözhetnek a kabócák. Ez növelheti a szőlő illetve borfertőzés veszélyét. A szakma erre igyekszik felkészülni, például magasabb helyekre telepítik a szőlőt, vagy más technológiát választanak. Így újra visszatérhetnek a régi bevált módszerek, mint a tölgyfahordóban történő érlelés. Az így készített borok felvehetik a versenyt a francia, a toszkán és a szicíliai borokkal is. Az éghajlatváltozás tehát akár előnyünkre is fordítható.
Mika János egyetemi tanár jó ötletnek tartaná egy olyan lexikon elkészítését, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem során felmerült új fogalmakat magyarázná, tudást bővítő és egyben nevelő célzattal.
Pajtókné Tari Ilona főiskolai docens a klímavédelem témáját bevezetné az iskolai oktatásba. A III. Magyarországi Klímacsúcson ezért megszólítaná a tanárokat és a tankönyvírókat is.
A megbeszélésen nagyon sok értékes vélemény fogalmazódott meg, amelyek segítséget adnak a Klíma Klub tevékenységéhez és különösen a Klímacsúcs előkészítéséhez.
Klíma Klub bemutatkozás megtekinthető itt.
