Kultúrpart

Elhunyt Harry Mulisch

Elhunyt Harry Mulisch

2010. 11. 01. | Kultúrpart

Amszterdami otthonában 83 évesen rákbetegségben szombaton elhunyt Harry Mulisch holland író, A merénylet és A menny felfedezése című világsikerű regények szerzője, aki zsidó anya és nácikkal kollaboráló szudétanémet apa gyermekeként szerzett élményeit a holland irodalom remekeivé dolgozta fel.


A haarlemi születésű írót külföldön is nagyra tartották, és hosszú éveken át az irodalmi Nobel-díj várományosaként is emlegették. A már évekkel ezelőtt elhunyt Gerard Reve és Willem Frederik Hermans írókkal együtt a holland irodalom három kimagasló alakja között tartják számon. Első regényét 24 évesen jelentette meg.
A nemzetközi hírnevet 1983-ban hozta meg neki A merénylet című, egy évvel korábban megjelent regénye, amely a német megszállással szembeni holland ellenállásról szól, s amelyet úgy emlegetnek, mint amely segített feldolgozni a hollandoknak a német megszállás traumáját és dilemmáit.

A menny felfedezése című, 1992-ben megjelent filozófiai-misztikus társadalomkrónikáját egy három éve végzett felmérésben minden idők legjobb holland regényévé választották.

A második világháború gyakori téma az életművében. „Engem nem érintett a világháború, én magam vagyok a második világháború” - szokta mondani. Másik híres mondása, hogy a második világháborúnak akkor tűnik el a hatása, amikor az utolsó áldozata is meghal.

Regényeit, novelláit, esszéit, drámáit, operaszövegkönyveit és versesköteteit szerte a világban kiadták, könyveinek némelyikét több mint 30 nyelvre fordították le. Főbb művei magyarul is megjelentek.


Forrás: MTI
tovább
Zuhanás 240-nel

Zuhanás 240-nel

2010. 11. 01. | Kultúrpart

A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben

tovább
Mi lesz, ha Nagyapa meghal?

Mi lesz, ha Nagyapa meghal?

2010. 11. 01. | Kultúrpart

"Babó Titti szájtátva hallgatta Mikkamakkát, csak nagy sokára ocsúdott ámulatából.
– És mi lesz – kérdezte suttogva –, mi lesz, ha Nagyapa meghal?
– Ó, te bikfic – nézett rá megrovóan Mikkamakka –, hát nem tudod, hogy Nagyapa sohasem hal meg? Az lehet, hogy egyszer majd már nem jár ki az almafáival beszélgetni. Meg talán veled se beszélget, velem se. De minden éjjel veszi a létráját, összeszedi a lehullott csillagokat, és mind visszaszegzi az égre. Mindörökké, a világ végezetéig.
Bizony, Babó Titti, ilyen nagyapád van!"



Lázár Ervin: Nagyapa meg a csillagok
A kép Juana Martinez-Neal munkája

tovább
Élet a holtak közt

Élet a holtak közt

2010. 11. 01. | Kultúrpart

Mi jó, ha évi egy napot adunk halottainknak – azt se szívesen. A vallási gyökereit vesztett nyugati kultúra nem tud mit kezdeni a halállal – hiányoznak a rítusok, nincs már virrasztás, se halotti tor, pedig mindez valaha megkönnyítette az életben maradók – és ki tudja – talán az elhunytak dolgát is.

tovább
Járóka Lívia kapta a román külügyminisztérium érdemdíját

Járóka Lívia kapta a román külügyminisztérium érdemdíját

2010. 10. 31. | Kultúrpart

Járóka Lívia európai parlamenti képviselo (Fidesz) kapta a román külügyminisztérium érdemdíját elismerésül a kisebbségek társadalmi befogadásának elősegítése érdekében kifejtett tevékenységéért. A díjat tegnap este Teodor Baconschi román külügyminiszter adta át egy jótékonysági est keretében. Járóka Lívia beszédében Európa legégetobb stratégiai kihívásának, ugyanakkor az egyik legígéretesebb lehetőségének nevezte a romák társadalmi befogadását.

A nyomorban élő gyermekek oktatási integrációjával foglalkozó "Ovidiu Rom" elnevezésu szervezet tegnap este jótékonysági gálát szervezett Bukarestben, melynek díszvendége többek között Nicolas Cage Oscar-díjas színész volt. Az este keretében Teodor Baconschi román külügyminiszter átadta a román külügyminisztérium érdemdíját Járóka Líviának, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselőjének, elismerésül a kisebbségek társadalmi befogadásának elosegítése érdekében kifejtett tevékenységéért.

Járóka Lívia beszédében felhívta a figyelmet annak jelentoségére, hogy abban az idoszakban kapja a díjat, amikor egész Európa kezdi felismerni: A mintegy 12 millió európai roma kirekesztése olyan közös probléma, amely egy közös európai megoldást igényel. A néppárti politikus szerint a díj odaítélése annak az üzenete, hogy a romák társadalmi befogadása Európa elott álló egyik legégetobb stratégiai kihívás. Járóka hozzátette, hogy ez a kihívás egyben az egyik legígéretesebb lehetoség is az elöregedo és túlzottan fogyasztói szemléletu kontinens számára, hogy megmutassa: Európa nem csak jogi, de lelki értelemben is közösség. Járóka Lívia beszédében kifejezte reményét, hogy az Európai Unió képes lesz útnak indítani egy olyan stratégiát, amely rövidtávon megakadályozza a mélyszegénység átörökítését, középtávon kiegyenlíti a leszakadó kistérségek hátrányait, hosszútávon pedig képessé teszi a ma reménytelenségben és nyomorban élo tömegeket, hogy a holnap egyenlo európai polgáraivá válhassanak.

tovább
Imbusz mester és a taxifutam

Imbusz mester és a taxifutam

2010. 10. 31. | Kultúrpart

Akik jól ismerik és szeretik Imbusz mestert, a világ legjobb autószerelőjét, no meg Pudlimászt, a bohókás, háromlábú kutyusát, azoknak jó hírrel szolgálhatunk: nemsokára itt az új, a harmadik Imbusz-mese!
Ezúttal autóversenybe csöppenünk, ahol a kutyák is indulnak - nem is akármilyen járgányokkal! Légzsákautó, Pici piros Eperautó, Kárautó, Tolató, Szélzsák, Ragacs, no meg Pudlimász híres triciklije - furcsábbnál furcsább járművek! És a Fasírt banda is megint előkerül... Nemsokára az Imbusz mester és a taxifutam című könyvben, addig pedog álljon itt egy részlet!

tovább
süti beállítások módosítása
Mobil