Kányádi Sándor első verseskötete 1955-ben jelent meg, 1500 példányban. Virágzott benne a cseresznyefa, s a költői kedély a bizakodás fényeit küldte. Legutolsó kötete 1978-ban jelent meg, 15 000 példányban. (Némely ítész manapság persze fütyül a közérdeklődésre.) Nem virágzik benne a cseresznyefa, már címe is tagadása az idillnek:

Szürkület. Damaszkusz? Valamiféle okos igazodás új esztétikai követelményekhez? A kérdés nyugodtan félretehető.

Kányádi nem az okos igazodások embere. Ahogyan a fa növeszti évgyűrűit, úgy hódította meg költészetének új területeit. Fejlődése öntörvényű. Hangváltásának forrása önnön korai felismeréseiben rejlik. Már első kötetében észrevehető a mozdulat, amellyel megkérdőjelezi a „Lelkesedés ügetőversenyét". Miután Arany Jánossal találkozott, aki így szólt hozzá Szalontán:

De oly sokszor csip-csup igazságot

Zengedeztek. - Gyávaság vagy lomha

Szenvtelenség tart titeket fogva?

( Sütő András Kányádi Sándor ötvenéves (1979)

A drámapályázat eredményhirdetését az író születésnapján, április 5-én este tartották a Nézzünk bizakodva a jövőbe című gálaműsor keretében. Az esten alkalmi összeállítást láthatott a közönség Örkény egyperceseiből.

Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangvételére, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos, magyaros stb.) színeket a mindent elsöprő jazzdivattal.

Az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza 2012-ben Fölszállott a páva címmel népzene és néptánc vetélkedőt szervez. Az ötmillió forint összdíjazású versenyre április 20-ig várják a magyarországi és a külhoni jelentkezőket.

Sziklavári Szilárd 1980. július 29-én született Zsibón, 2000-ben a zilahi Gheorghe ªincai Tanítóképzőn szerzett diplomát, majd 2001–2006 között a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte zenei tanulmányait.

A Háromszék Táncegyüttes több erdélyi és magyarországi helyszínen mutatja be áprilisban A MaszkUra című táncszínházi előadását. A produkciót Baróton, Nagyszebenben és Kézdivásárhelyen, valamint Budapesten, Cegléden és Gyulán lehet megtekinteni.

Elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, műfordító; az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét életének 85. évében csütörtökön hajnalban érte a halál – közölte a kolozsvári Szabadság című napilap internetes oldalán.

Szent György Napok keretében koncertezik, április 27-én, pénteken a Szabadság-téri nagyszínpadon Geszti Péter és új formációja, a Gringo Sztár.

Elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, műfordító.

A történet az 1980-as években egy székelyföldi községben játszódik, ahol a párt mindenhatósága megkérdőjelezhetetlen, ahol a legfőbb ellenség továbbra is a katolikus egyház.

Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a Csíksomlyói Búcsút.

Marosvásárhelyi szerzőnő első színpadra írt szövegével ünnepli a Színházi Világnapot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Kovács Levente rendezésében Medgyessy Éva Rekviem egy házért című kamaradrámáját viszik színre. A rendező elmondása szerint nem egy kolozsvári ház, hanem a valamikori kincses város és a régi erdélyi magyarság kerül a rekviem középpontjába.