Két könyvvel is kedveskednek az olasz kiadók Sophia Loren rajongóinak karácsonyra.

Botrány tört ki az Orosz Filmművészek Szövetségének VII. kongresszusán csütörtökön: az alkotók jelentős része előre jelezte, hogy az elnöki tisztséget betöltő Nyikita Mihalkov "vasökle alól ki akar kerülni", Mihalkov viszont törvénybe ütközőnek minősítette a kongresszust.

Közvetlenül a meghiúsult szerdai sajtóvetítés előtt közölte a Budapest Film, hogy elmarad Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című történelmi filmjének január 1-jére tervezett magyarországi bemutatója. A csütörtöki Magyar Nemzet úgy tudja, már nemcsak a szinkron készült el, hanem a film plakátjait is kinyomtatták, amikor a szlovák producerek minden indoklás nélkül visszamondták a mű magyarországi megjelenését.

A Gomorra című olasz film, Matteo Garrone olasz rendező munkája tarolt az Európai Filmakadémia szombat esti díjkiosztóján a dán fővárosban: a Roberto Saviano azonos című könyvén alapuló, a nápolyi szervezett alvilágot bemutató alkotás nyerte el az idei év legjobb európai filmjének járó fődíjat, és négy további első díjat söpört be.

A calabriai maffia megvette a római Vía Venetón található történelmi lokált, a Café de Paris-t, amely az Édes élet című film éjszakáinak jelképe.

Már fél évszázad eltelt azóta, hogy Anita Ekberg a római Trevi-kútban fürdőzött, de a filmrajongók nyilván ma is pontosan emlékeznek a jelenetre. A Fellini Alapítvány munkatársai meg pláne nem feledkeztek el róla. Kétéves nemzetközi ünnepség-sorozatot kezdeményeztek az évforduló alkalmából.

Oscar-díjas filmrendezők közreműködésével szervez filmes világjátékot a Magyar Vöröskereszt. A Shoot4life! Forgass az életért! nevű játék november 22-én délelőtt tíz órakor kezdődik az Aréna Plázában.

Ruggero Gabbai olasz rendező dokumentum-játékfilmet készített a maffia áldozatairól azzal a céllal, hogy megmagyarázza a gyerekeknek, milyen káros tevékenységet folytat az alvilág, amely befonja az egész országot.

Film készül az angol Edward James (1907-1984), a szürrealista festők milliomos mecénásának életéről.

Az 1936-39-es polgárháborúról, illetve az azt követő korszakról szóló alkotással indul Spanyolország a legjobb külföldi film Oscar-díjáért.

Aki szereti a germán filmesek legújabb kori szembenézéseit a német társadalom egykori bűneivel, az olyan mozikat, mint A bukás, a Sophie Scholl vagy A kísérlet, annak számára kihagyhatatlan dobás A hullám című film. Tárgya egy nihilista kor talajvesztett gyermekein végzett szemléltető szándékú kísérlet, melynek elsöprő sikere maga a leglesújtóbb kudarc.

Lehetséges lenne, hogy két rágóguminyamnyogás s egy hosszú lére eresztett kóla felszippantása közben, egy marék popkorn habzsolása alatt eszembe juthat az amerikai filmipar dömpingjének áradatában, hogy léteznek európai filmalkotások is, amik nem csak az artmozik félhomályában láthatóak?