Kultúrpart


Elstartolt a Művészetek Völgye

Elstartolt a Művészetek Völgye

2026. 07. 24. | Kultúrpart

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának. A következő tíz napban több mint 4200 program, közel 3000 fellépő és 40 helyszín várja a látogatókat.

Fotó: Kriza Márton

A fesztivál ünnepélyes megnyitóján jelen volt Rost Andrea magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos, Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, Velkey György László külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend polgármesterei. A jubileumi Művészetek Völgyét Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató indította útjára, aki elmondta, hogy a 35. kiadásra rengeteg újdonsággal készültek a szervezők, de aki az első fesztiválokon volt jelen az is megtalálja „ugyanazt a Kapolcsot” idén is.

Fotó: Fekete Tibor Kristóf

A megnyitót követően Dr. Oszkó Péter átadta Kapolcs egy újabb felújított közterét, amely beruházás a 35. Művészetek Völgye Fesztivál alkalmából egyebek mellett az O3 Partners támogatásával valósult meg. Az avatás részeként a Vadvirágom Egyesület virágmagjait is elszórták a téren, valamint itt kapott helyet Szilágyi Csilla Mikrokosmos III. című köztéri szobra is.

A jubileumi év egyik legnagyobb vonzereje idén is a Panoráma Színpad, ahol a következő napokban José González, a Kispál és a Borz, a Carson Coma, a 30Y, Beton.Hofi, Dzsúdló, a Bagossy Brothers Company és a Quimby is színpadra lép. Itt ünnepli közös jubileumát a Hagyományok Háza és a Művészetek Völgye, a FolkKarcok koncerten Szalonna és Bandája olyan vendégekkel zenél, mint Gryllus Dániel és Vilmos, Agócs Márton, Szabó Balázs és még sokan mások. Taliándörögdön a Lőtér x Közlekedési Múzeum színpadán többek között Deva, Platon Karataev, Péterfy Bori & Love Band, Hiperkarma, Mehringer és KFT várja a közönséget, míg Vigántpetenden a Cirque du Tókert ad otthont Zorán, Koncz Zsuzsa, Geszti, Budapest Bár és a jubileumi VölgySzimfonik 35. produkciónak, ahol a hazai zenei élet legismertebb nevei adják elő dalaikat a Danubia Zenekarral. Szimfonikus köntöst kap az Elefánt, a 30y, Beton.hofi, Co-lee, az Irie Maffia és a Carson Coma néhány dala is.

A nagyszínpadok mellett a Völgy ikonikus udvarai is megtelnek élettel. A Poket Udvar irodalmi és zenei programokkal, a Kaláka Versudvar a magyar költészet és megzenésített versek világával, a Magyar Jazz Szövetség Udvara és a Harcsa Veronika Udvar pedig a hazai jazz legjavával várja a fesztiválozókat. Az idei újdonságok között szerepel a Gástya Árokba beköltöző Bánkitó, ahol a kulturális életet érintő beszélgetések várják a koncertek mellett a látogatókat. Az újdonságok sorát erősíti a fényinstallációkkal és különleges esti programokkal visszatérő Klastrom is.

Fotó: Fekete Tibor Kristóf

A fesztivál folyamatos fejlődését idén is a Visa támogatja, amely második éve stratégiai partnere a Művészetek Völgyének. A kapolcsi Főtéren található Visa-élménytérben a látogatók kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, megpihenhetnek a Chill Zone-ban, használhatják a Visa Széfet és a Visa Taxit, miközben interaktív formában a kiberbiztonságról is hasznos ismereteket szerezhetnek.

„A Művészetek Völgye 35 éve hozza össze az embereket a kultúra és a közös élmények köré. Örömmel térünk vissza idén is a fesztiválra, és szeretnénk a magunk eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy a látogatók minél többet vihessenek magukkal ebből a tíz napból - legyen szó közös alkotásról, feltöltődésről vagy a biztonságos digitális fizetéshez kapcsolódó hasznos ismeretekről” - mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

A jubileumi Művészetek Völgye július 24. és augusztus 2. között várja a látogatókat. A fesztivál teljes programja, valamint a még elérhető jegyek a www.muveszetekvolgye.hu oldalon találhatók.

tovább
Szavakkal festeni

Szavakkal festeni

2026. 07. 16. | Kultúrpart

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése

A jó mesemondó - Kovács Ágnes mesekutató szavait némileg leegyszerűsítve - „szavakkal fest képeket” – ennek a láttató erejű mesemondásnak a hagyományos módszere pedig tanulható, tanítható. A szabad, rögtönző, élőszavas mesemondás nemcsak művészi élményt ad, hanem kiemelten fontos készségeket fejleszt; hozzájárul a magabiztosabb megszólaláshoz, fellépéshez, segíti az előadói, pedagógusi jelenlétet, fejleszti a meggyőző, hiteles kommunikációt is – olyan készségeket, amelyek digitális korunkban is hangsúlyozottan értékesek. Ehhez nyújt nagyszerű lehetőséget az idén 25 éves Hagyományok Háza ősszel induló képzése, mely pedagógusok és közművelődési szakemberek számára kínál elmélyült szakmai és gyakorlati tudást a szövegfolklór tanulásáról és tanításának módszertanáról.

Fábián Évi mesemondó a Hagyományok Házában - Fotó: Hrotkó Bálint

A népmese nem csupán olvasnivaló és kulturális örökség, hanem élő, szóbeli hagyomány, amely személyes élménnyé válik, tudást közvetít és közösséget teremt. A Hagyományok Háza alapításától fogva elkötelezetten dolgozik azon, hogy ez az élő hagyomány méltó helyére kerüljön a közművelődésben, a közgondolkodásban. A népmese első hallásra sokakban a gyerekkor világát idézheti, eredetileg azonban felnőttek is meséltek egymásnak. Ugyanakkor a hagyományos népmesemondás jóval több egyszerű történetmesélésnél. Művészi alkotótevékenység és önkifejezés egyszerre; nem mellesleg a mesemondás, de a mesehallgatás is formálja a figyelmet, a kreativitást és az érzelmi intelligenciát is: a hősök útja, a próbatételek, a döntések és a konfliktusok leképezik az emberi viselkedést. A történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem párbeszédre indítanak és közös élményeket adnak a hallgatóságnak. A népmese mai „reneszánsza”, a mára a szövegfolklór területén is jelentős revival mozgalom –vagyis az a kulturális megújulási törekvés, amely a szóbeli népmese hagyományát élteti a kortárs közösségek számára – többek között éppen a Hagyományok Háza képzésének is köszönhető. Ez nem véletlen, hiszen ez a tanfolyam, mely a mesemondás intézményi támogatásának kiemelkedő eredménye, 2007 óta népszerű; a volt hallgatók mesemondó egyesületeket, szervezeteket alakítottak, egyre gazdagodik, színesebbé válik a mesemondók világa.

A jó mesemondó megszólítja a közönségét, alkalmazkodik hozzá, keresi a tekinteteket, felméri a hangulatot. Használja az arcmimikáját, gesztikulál, ügyesen játszik a hangerővel, illetve a beszédtempó változtatásával, és természetesen jól ismeri a népnyelvet is.

– fogalmaz egy interjúban Agócs Gergely néprajzkutató, mesemondó, a Hagyományok Háza főtanácsadója. A hagyományos mesemondás lényege ugyanis, hogy a mesélő nem szó szerint idéz fel egy megtanult szöveget, hanem a történetet, a szerkezetet vési az emlékezetébe, amelyet minden alkalommal a hallgatósághoz igazítva, improvizálva, saját szavaival mond el. Ez egyszerre fejleszti a mentális és verbális rugalmasságot, a gyors gondolkodást, ennek gyakorlása gazdagítja a szókincset, fejleszti a beszédkészséget, erősíti a természetes előadói jelenlétet. Nem véletlen, hogy sok résztvevő számol be arról: az öt hétvégéből álló képzés végére nemcsak a mesemondói gyakorlatuk változott meg, hanem az is, ahogyan figyelnek, tanulnak és kapcsolódnak másokhoz. Ez a fajta tudás nehezen rögzíthető tantervi keretek között, mégis gyakran ez bizonyul a leghosszan ható, legmélyebben beépülő tapasztalatnak.

A Hagyományok Háza közel 20 éve működő népmesemondó képzésének (amelynek módszertana az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének Jó Gyakorlatai közt is szerepel!) résztvevői sokféle, különböző háttérrel érkeznek a mesemondás világába. Ami talán közös pont lehet a hallgatókban, az az, hogy a tanfolyam végére már nem ugyanúgy gondolkodnak a népmesékről, mint amikor beléptek az első órára. Három egykori hallgató, Veress Attiláné Fabók Katalin, Kertész Kata és Gánóczy Ferenc története következik.

Veress Attiláné Fabók Katalin tanítóként és népi játszóház-vezetőként hosszú évek óta dolgozik gyerekekkel. A mese mindig is jelen volt a mindennapjaiban.

Az olvasott, dramatizált, élőszóban mondott mese kezdetektől fogva szerves része volt a tanítói munkámnak, szakköri komplex foglalkozásaimnak. Tisztában voltam a mese fontosságával, nélkülözhetetlenségével a tanidőben és azon túl is, de ekkor még a mélyebb ismeretek, tudatos nyelvi eszközök nélkül, a magam ösztönösségével alkalmaztam őket a tanítói-nevelői munkám során.

Az élőszavas mesemondással azonban egészen más élményt szerzett.

Iskolai programok szervezésekor több alkalommal is meghívtam élőszavas mesemondókat a közösségünkhöz. Minden alkalommal lenyűgözött az a könnyedség, nyelvi virtuózitás, interakció, humor, mellyel ezek a képzett mesemondók mindenkit odavonzottak a meséhez, ezzel életre szóló élményt szerezve számunkra. Több évig vágyakoztam, hogy eljussak a Hagyományok Háza képzésére, és nagy öröm volt, mikor végre sikerült.

Kertész Kata egészen más úton jutott el ugyanide. Nem pedagógusként érkezett, hanem művészet- és meseterapeutaként, belsőépítészként, és mindenekelőtt szenvedélyes mesehallgatóként.

Mióta az eszemet tudom (kb. 3 éves koromtól) elkötelezett mesehallgató és meserajongó vagyok. Ezzel kezdődött és általában ezzel kezdődik minden mesemondó előélete. Szegény Édesanyám nehezen élte meg kielégíthetetlen mesehallgatási vágyam, így egy olyan kompromisszumot kötöttünk, hogy egy este csak három mesét kaphatok.

Gyerekként, később anyaként és terapeutaként is mesékkel élt együtt, mégis sokáig úgy gondolta, hogy a mesét csak úgy lehet jól továbbadni, ha egyetlen szót sem változtat rajta.

...mélyen eltemetve szunnyadt bennem a mesemondó, aki el sem merte volna képzelni, hogy a szent leírt szövegtől el szabad térni akárcsak egyetlen szó erejéig.

A fordulatot számára az jelentette, amikor először kezdett rendszeresen élőszavas mesemondókat hallgatni.

Ahogy egyre többször volt szerencsém felnőtteket élőszóval mesélni hallani, kinyílt előttem egy újabb csodálatos, mesés világ. Ezt én is szeretném tudni!

Gánóczy Ferenc magyartanárként egészen más előzményekkel érkezett a képzésre. Bár korábban mondott már verseket és prózát városi rendezvényeken, egyszer egy mesét is előadott – kívülről megtanulva –, a hagyományos élőszavas mesemondással addig nem volt valódi kapcsolata. Ferenc számára a tanfolyam egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy nemcsak a mesemondáshoz, hanem magához a magyar nyelvhez is másként kezdett viszonyulni.

Nem túlzok, ha azt mondom – engem is nagyon meglepett –, hogy a tanfolyam átformálta a nyelvérzékemet. A legnagyobb kihívás az volt, és most is az – a mesevariánsok hagyományhű egyéniesítése és kiszínezése mellett –, hogy ne úgy beszéljen az ember, ahogy szokott. Biztos vagyok benne, hogy aki elsajátítja ezt a gyakorlatot, jobban fog tudni magyarul, mint előtte. A másik váratlan felismerés az volt, hogy tulajdonképpen egy mozgalomba csöppentem bele, amelyben ugyanazt a munkát folytathatom, amit tanárként és alapítványi munkatársként is végzek: közösségi értéket és tudást adhatok tovább, miközben a felületesség, a sematizmus, a felejtés és az individualizáció ellen dolgozhatok.

Ferencnél a képzés hatása nem állt meg a személyes fejlődésnél. Rövid idő alatt közösségi kezdeményezéssé is vált.

Karcagon körülbelül kéthavonta Mesekocsmákat tartunk. A visszajelzések nagyon biztatóak, úgy érezzük, ebből még lehet valami, ami felpezsdíti a kisváros kulturális életét. A tanfolyam tehát nemcsak nekem adott lendületet, hanem egy város életének is új lehetőséget nyitott. Már csak több szabadidő kellene a még több készülésre, mesekeresgélésre és gyakorlásra.

Bár egészen más helyről érkeztek, mindhárman hasonló élményt éltek át a Magyar népmese -hagyományos mesemondás. A szövegfolklór tanulása és tanításának módszertana című képzés során. Nem egyszerűen új meséket tanultak, hanem azt is felfedezték, hogy a népmese nem rögzített szöveg, hanem élő műfaj, amely a mesélő és a hallgatók között születik meg újra és újra.

A Hagyományok Háza képzésének egyik legnagyobb erőssége, hogy az elméleti ismereteket intenzív gyakorlati munkával, adatközlő mesemondók technikájának megismerésével kapcsolja össze. Hazánk szerencsés helyzetben van, hiszen számos hagyományőrző mesemondó őrzi még ezt a tudást, hogy csak két nevet említsünk, akik gyakori vendégei a háznak és a képzéseken is találkozhatnak velük a résztvevők: a herencsényi Petrovecz Lászlóné Bartus Teréz, aki édesanyja meséit viszi tovább, és az arlói ifj. Csipkés Vilmos, aki édesapja mesemondói stílusát élteti. A tanfolyam során a hallgatók folkloristákkal és tapasztalt kortárs mesemondókkal is együtt dolgoznak, de archív hang- és videófelvételek segítségével is tanulnak majd. A mesemondás művészetének elsajátításában előnyt jelent, ha valaki már foglalkozott bármilyen szóbeli előadói műfajjal, meséléssel pedagógusként vagy közművelődési szakemberként, de fontos kiemelni, hogy ez egyáltalán nem feltétel!

A jelentkezési határidő: 2026. július 22. éjfél

A jelentkezés menete és további információ:

https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/magyar-nepmese-hagyomanyos-mesemondas-1

tovább
Létezik gyógyító múzeum?!

Létezik gyógyító múzeum?!

2026. 02. 04. | Küttel Dávid

Két új időszaki kiállítással indítja az évet az idén 25. évfordulóját ünneplő Hagyományok Háza. Az Intézmény jubileumi programjainak sorában a két új időszaki kiállítás a természethez való viszonyt, a népművészet gazdag örökségét a kortárs gondolkodás kérdéseivel kapcsolják össze.

A Tulipán & zsályaKertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozniA tisztaság kultúrtörténete című tárlatok érzékenyen és sokrétűen közelítenek olyan alapvető tapasztalatokhoz, mint a kertek, a növényvilág és népi kultúra kapcsolódásai, a mindennapi rutinok és a jóllét kérdései. A két kiállítás egyszerre kínál elmélyülést, inspirációt és új nézőpontokat, miközben múlt és jelen párbeszédét teremti meg a Hagyományok Háza tereiben bevezetve a látogatókat a „gyógyító múzeum” élménykörébe.

bezsenyizsoltfotoja.jpeg

A Tulipán & zsályaKertek, korok, népművészet című kiállítás 120 különleges tárgya öt évszázadot ível át, bemutatva, hogyan találkozott a kolostorok gyógyfüves udvara, a barokk kertek pompája és a falusi kertek egyszerűsége a textileken, a kerámiákon és a faragott bútorokon. A tárlat különlegessége, hogy úgynevezett ’gyógyító múzeumként’ nemcsak a szemünkhöz szól: a kiállítótérben lebegő levendula, rozmaring és citromfű illata segít abban, hogy valóban elmerüljünk a múlt kerteinek világában. A Dr. Czingel Szilvia kurátori vezetésével, Üveges Krisztina és Nánássy Emőke társkurátorok közreműködésével megvalósult gazdag tárlat az érzéki tapasztalásra, az illatokra, a lelassulásra és a ’flow’ élményére is hangsúlyt helyez. A kiállítás nemcsak vizuálisan gazdag, hanem atmoszférájával is elmélyült jelenlétre és újfajta múzeumi élményre hívja a látogatókat.

Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása.”

- vallják a kiállítás megálmodói, amelyre külön tárlatvezetéseket szerveznek előre meghirdetett időpontokban.

Részletek: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/tulipan-zsalya-kertek-korok-nepmuveszet

A Szabad szappanozniA tisztaság kultúrtörténete című kiállítás a tisztaság, a higiénia és a testápolás témáját vizsgálja újszerű, kortárs szemlélettel. A tárlat érzékeny párbeszédet teremt a paraszti kultúra tárgyi világa és a MOME hallgatói által tervezett kortárs installációk között. A kiállítás nemcsak a múlt gyakorlatainak bemutatására vállalkozik, hanem olyan aktuális kérdéseket is reflektorfénybe állít, mint a fenntarthatóság, a túlfogyasztás, a testhez kötődő normák és a mindennapi rutinok átalakulása.

A tárlat olyan érzékeny témákat is érint, mint a női testhez kötődő tisztaságnormák, a tabu és a piszok fogalma, a szerelmi ajándékként funkcionáló használati tárgyak vagy a szappanfőzés mint időigényes, mégis nélkülözhetetlen közösségi tudásforma…

A kiállítás csak tárlatvezetéssel látogatható, a meghirdetett időpontokban. A jegyeket a korlátozott látogatószám miatt érdemes elővételben megvásárolni a Hagyományok Háza weboldalán. A kiállítások február 5. és november 29. között látogathatók.

A Szabad szappanozni kiállítás Dr. Czingel Szilvia és Keszeg Anna kurátorok ötlete nyomán jött létre, a Hagyományok HázaMagyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében.

Bővebben: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/szabad-szappanozni _jfr7660.jpeg

tovább
Ahol a mesék ma is megszólalnak

Ahol a mesék ma is megszólalnak

2025. 09. 30. | Kultúrpart

A mesék nemcsak a múlt emlékei, hanem ma is élő, közösségteremtő erővel bírnak. A népmese napján a Hagyományok Háza különleges programokkal idézi meg Benedek Elek örökségét.

tovább
süti beállítások módosítása