Tompa Andrea színikritikus, író, valamint Elek Tibor, a Bárka című folyóirat főszerkesztője érdemelte ki a tizenöt éves Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idei díjait.

Térey János és Szakonyi Károly kapja a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány idei díjait. A díjazottak az elismeréssel járó kisplasztikát, Pető Hunor munkáját csütörtök este veszik át Budapesten az új Hadik Kávéházban.

Az előrendelések alapján máris a legkelendőbb könyvek élvonalába tört be Mark Twain háromrészes memoárjának első kötete, amely november 15-én jelenik meg az Egyesült Államokban.

A magyar írók és Bécs kapcsolatáról szól a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn megnyílt új tárlata, amelyet jövőre - Magyarország európai uniós elnökségének idején - az osztrák fővárosban is láthat a közönség.

A mennyiségtan tanár találta ki Etelkát, a kört és a derékszöget

Schirach hazájában leginkább közéleti ember, ismert jogértelmező, a kisemberek ügyeinek önkéntes képviselője, aki időről-időre megszólal az aktuális kérdésekben. A Spiegel című lapban saját rovata van, és most, a könyvek sikerén felbuzdulva tévés vitaműsor házigazdája lesz.

Ferdinand von Schirach 45 éves koráig várt első könyve publikálásával, de ebben azután teljes vértezetében áll előttünk, debütáló szerző létét meghazudtolva.
Az eredeti címén Verbrechen, nálunk Bűnös? címen megjelenő kötet 11 bűnügyi esetleírást tartalmaz. Szikár írások, de nem az akták, hanem a pergő filmképek szikárságával megfogalmazva. A szerző stílusában objektivitásra törekszik, de közben erős érzelmeket gerjeszt. Egyszerű, világos írásmód jellemzi, de közben szíven talál egy-egy sajátos képpel, hasonlattaA bűnről gondolkozik, és az esendő embert állítja a középpontba. Nem a pszichopaták érdeklik, hanem azok a bűnbe esők, akik akár mi is lehetnénk. Azok a bűntettek, amiket a legjobb barátunk vagy a sarki hentes is elkövethetne.

Ferdinand von Schirach a saját életében is konfrontálódott az általa boncolgatott bűnösség és felelősség kérdéseivel, mivel nagyapja az a Baldur von Schirach, aki náci háborús bűnösként maga is inkriminált és Nürnbergben elítélt történelmi figura. Ő volt a Hitler Jugend feje. Amikor meghalt, Ferdinand 10 éves kisfiú volt.

A Bűnös? című könyvből eddig 200.000 példány fogyott csak Németország területén, és a legnagyobb európai és amerikai kiadók szerezték meg a 2010-es, 2011-es megjelenések jogait. A Bűnös fokozatosan lett népszerű könyv, második könyvét, a Schuld című elbeszélésfüzért már szó szerint elkapkodták. Schirach vitathatatlanul bestseller szerző lett. Sikeres szerzői debütálását az eladási listákon való masszív szereplése mellett irodalmi díjai is jelzik: Stern des Jahres für Literatur (2010) és a rangos Kleist-díj (2010).

A könyvről
Köztiszteletben álló, barátságos úr. Háziorvos. Negyven év házasság után fejszével agyonüti a feleségét. Fel is darabolja. Beismerő vallomása éppoly szokatlan, mint a büntetőperben hozott ítélet. A tehetséges csellista meggyilkolja az öccsét. Mert szereti. Egy férfi kirabol egy bankot. Jó oka van rá. Az igazságszolgáltatás pedig megmenti az életét és a lelkét.
A jogtörténet különleges és meglepő fordulatokkal teli eseteit Ferdinand von Schirach saját praxisából válogatta. A történetek szenzációs valóság-krimi jellegüknél fogva önmagukban is elvinnék a könyvet, de itt nem erről van szó. A szerző nem száraz jogi eseteket, hanem filmszerűen pergő, különleges narrátori hangon előadott elbeszéléseket tár elénk.
A hihetetlen, de igaz történetek szereplői a mai társadalom látszólag hétköznapi figurái. Bűntettük hátterében a bosszú, a jogos önvédelem és a szerelemféltés mellett személyiségzavar okozta kannibalizmus – vagy csupán az önzetlen testvéri szeretet áll. Az író újra és újra lebontja a bűnüldözéssel és az elkövetőkkel kapcsolatos sztereotípiákat, így jut az olvasó a történetek végén a puszta elképedésnél mélyebb, katartikus élményhez.

Schirach könyve rövid idő alatt olyan elismert lett, hogy a legnevesebb kiadók, a francia Gallimard és az amerikai Knopf is a kiadás mellett döntöttek, Németországban pedig a Costantin Film már dolgozik a megfilmesítésén. A Partvonal Kiadó ezzel a könyvvel folytatja azt a különleges dokumentum-krimi sorozatot, amelyet a világhírű Gomorra című kötettel indított útjára.

A sorozat eddig megjelent darabjai: Roberto Saviano: Gomorra, Petra Reski: Maffia

A színházrendező Bagossy László által írt Sötétben Látó Tündér a tavalyi év egyik legnagyobb könyvsikere, ráadásul az Év Gyerekkönyve díjat és a Szép Magyar Könyv egyik különdíját is megkapta. Nem véletlenül, hiszen ez a könyv nagyon szép, nagyon jó, ráadásul nem csak könyv, hanem színdarab is (sőt, elsősorban színdarab volt - aki még nem látta, feltétlenül érdemes megnézni Pogány Judit lenyűgöző egyszemélyes előadását az Örkény Színházban).
Egy rövid részletet mutatunk most meg Bagossy "mesebeszédéből", mégis sok minden kiderül belőle: az is, hogy mennyire gyökerezik a népmesékben és tündérmesékben, és az is, hogy ugyanakkor mennyire modern és mai ez a mese.
Takács Mari rajzai (festményei) pedig remélhetőleg magukért beszélnek...

Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát csütörtökön délután a nevét viselő kollégium előtt; a bronz portré a Munkácsy Mihály-díjas Zsemlye Ildikó alkotása.

Howard Jacobsonnak ítélték idén a Booker-díjat. Az angol nyelvterület legrangosabb irodalmi elismeréséért folyó versenyben a brit író olyan szerzőket utasított maga mögé, mint a kétszeres Booker-díjas Peter Carey és a bukmékerek favoritjának számító Tom McCarthy.

Kaleidoszkóp VersFesztivál Pécsett hat napon át

Szilasi László Szentek hárfája című regénye nyerte a 2010-es Rotary Irodalmi Díjat (RID), Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc című regénye pedig az alapítvány elismerésében részesült - jelentette be a szervezet vasárnap.

Zsenik, elismert alkotók, körülrajongott művészek, akiknek valamiért nem volt elég annyi, hogy írhattak, emellett még szorgalmasan keresték a realitás kiskapuit is.