Egy bájos öreg bácsi hever az ágyon. Egy homlokát ráncoló értelmiségi a tévében. Egy bölcs barát, vagy csak egy kedélyes ismerős a kocsmaasztalnál. Egy márkanév a sörösüvegen. Egy szerző a könyvborítón, a stáblistán. A nagy büdös kommunizmus macskanyávogástól zajos sörgyári kapriccsójában szigorúan ellenőrzik a vonatokat az idősebb és haladó táncórákat vevők. Hrabal – a mozgó performansz. Ezúttal Kapolcson.

Nem a várt erőszak, agresszió felé hajlanak a megszögezett, megkövezett művek, hanem a búzamezők, az erdők, a tengerek, az élet lágysága ringatózik a vásznakon – és a lelkünkben.

Nem, ez nem az Örkény Színház előadása. De erősen groteszk. Vagy abszurd. Vagy én tévedek, és ez puszta realizmus, esetleg naturalizmus. Lehet hogy illúzió? Mindegy, a Völgynek is több neve van. Most épp KAPOLCSI BŰVÉSZETI NAPOK. Ennyi az egész? Nem. Közelebbről nézve kitűnik, hogy egy kicsit sárgább, egy kicsit savanyúbb. DE A MIÉNK!

Utcaszínház tandemmel, görkorival, vizes szőnyegen táncoló hősökkel, fekete műszempillás, lakk kabátos szendvicslányokkal, iránytűvel, cigánykerékkel – az arra járóknak. Akció, reakció, ellenakció, interakció. Fedél nélkül a Szépművészeti előtt - szabadság az utolsó leheletig. Zuhogó esőben melegítette szívünket a Budapest Tánciskola lélekmérnök kalandja Angelus Iván vezetésével.

…, a kisautó eltünteti a narancsbőrt - Szilas Rita és Mészáros Angéla Madream kollekciójában. És akkor még nem beszéltünk a pólókon gubbasztó embriókról, a kutyás, akváriumos, dobókockás táskákról, a sercegő olajos serpenyőkről, na meg a tehenes kismamacipőkről. Pedig ez már javában a nyári őrület része – a hazai designereknél. A Kultúrpart a tiszta lapon, tiszta szöveten megjelenő gondolatot kereste a formák mögött.

A halász meg a horgász nem ugyanaz. A halásznak könnyű a hajóval és a hálóval, a horgász meg utálja a hattyúkat. Pedig finomak. Állítólag. Meg védettek. Van belőlük dögivel. Horgászból is. Hal alig akad. Horogra. Sebaj. Jobb a levegő, mint a kocsmában. Napi 4-5 óra relaxációs magány. Annak, aki teheti. Időben, térben, anyagilag.

Ahogy a nagysikerű Brian életében kérdezik: - Mi a neved, Zsidó? Ahogy a személyiségét lassan elvesztő Shylock - Haumann válaszol: - Shylock... a nevem. A név kötelez. Kötelez? Adott szavad mit ér? Kis magyar társadalmunk aktuális napirendjéről egy szembenálló páros Shakespeare Mester tollából. A dal ugyanaz marad, mondá a Led Zeppelin. Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen. - kérte vagy 30 éve Cseh Tamás. Nem jött be. Hogy miket tud ez a Shakespeare William? "A ZSIDÓNAK JOGA VAN EGY FONT HÚSRA, MELYET KIVÁG A KALMÁR SZÍVE TÁJÁRÓL" - NA ERRE VARRJÁL GOMBOT!

Szubjektív utópia egy szemétdombok között is élhető jövőről, melynek szegletében egy műanyag szív bizony hazahúz. Még ha feketeribizli-szörp is kering az ereiben.
A ’81 óta francia Baszkföldön élő, magyar származású képzőművész munkájának alapanyaga egyben témájának fókuszpontja is: újrahasznosítás a megfékezhetetlen szeméttermelés korában. A Kultúrpart arra kereste a választ, hogy valójában szemét a szemét, vagy nem szemét.

Hogy Simon Balázs és csapata, az Utca-szak miért ragaszkodik ahhoz, hogy szinte csak egy tányér levesért játsszanak, azt nem tudom. A commedia del'arte zászlajával a vállukun, tipusmaszkjaival az arcukun újra és újra kiviszik a színházat az utcára, gyakran a legszegényebb, legelhagyatottabb helyekre, településekre is. Zsámbéki bemutatójuk után a Bodrog-közbe indulnak. Lehet, hogy elhivatottak? Lehet, hogy választott műfajuk fejünkben leegyszerűsített kereteit tágítva többet tudnak elmondani az iszlámról, a családról, a kultúrákról, önmagukról az embereknek, mint a nyakravalós urak a Teleképben?

125 éves a Vonat. Olyan öreg, hogy már nem tudott eljönni. De küldött magáról képeket a Közlekedési Múzeumba. Hercule vigyáz rájuk. Persze a Gyilkospart ellen ő is tehetetlen. "A gyilkos hajnal előtt ébredt, felhúzta a csizmáját..."

A WC nélkülözhetetlen, kihagyhatatlanul fontos, mint ahogy Anh Tuan-nak a kollekciók egységben tartása. Ruha, táska, cipő, ékszer – mind egy nyelven beszél. Az anyagok textúrája, forma világa bármely kultúrában értelmet nyer – a keletiben és a közép-kelet-európaiban ugyanúgy. Anh Tuan vietnámi származású designer 17 éve él Magyarországon, májusban nyerte meg a 2008 Fashion Awards Hungary fiatal designer díját.

A héten elindul a Kultúrpart úttörő vállalkozása, a ReceptKommandó! Piac környéki riportok hétköznapi és annak tűnő ételekről. Ki hogyan és mi alapján készíti? Mindenkinek van egy tuti receptje, amit szívesen megoszt mindenkivel... Ételek, receptek, történetek és történelem... A nulladik részben a kocsonya titkát keressük, mindezt azért most, mert amilyen az időjárás, akár holnap is jöhet a tél! Készüljön fel velünk a kocsonyaszezonra MÁR MOST!