Hivatásos képzőművészeknek hirdettek pályázatot a madéfalvi vérengzés által ihletett műalkotások elkészítésére, a tragikus történelmi esemény közelgő 250. évfordulója alkalmából.

A vaskori történelem egy megfagyott pillanatát tárják fel svéd régészek: a lelet azért rendkívüli, mert az 5. századból való erődítmény - amelynek lakóit lemészárolták - a jelek szerint érintetlenül maradt a támadás után.

Régészek valószínűleg megtalálták annak a kápolnának a maradványait York közelében, amelyet III. Richárd angol király építtetett a yorki csapatoknak a rózsák háborújában aratott győzelme emlékére.

 „Az utolsó remény” – film arról a hét és fél hónapról, amikor egy Ausztria elleni új szabadságharc reményével lépett Kossuth Lajos az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében. A kilenc részes sorozat vetítését a Duna televízió is műsorára tűzte.

Az utolsó remény című film arról a hét és fél hónapról, amikor egy Ausztria elleni új szabadságharc reményével lépett Kossuth Lajos az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében.

Újabb film készült a történelem egyik legkeményebb küzdelméről. Az orosz Oscar-bizottság Fjodor Bondarcsuk Sztálingárd című 3D-s alkotását nevezi a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

50 évvel ezelőtt lőtték le az Egyesült Államok 35. elnökét. A New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ kiállítása most a szemtanúk fotóinak gyűtjeményét állítja ki.

A Vértesben fekvő, elnéptelenedett szellemfaluról, Kápolnapusztáról készíti legújabb dokumentumfilmjét László Gábor, az MTVA operatőre.

Szpilman özvegye és fia rágalmazás miatt perelte be Agata Tuszynska írónőt, akinek egyik könyvében a nácikkal való együttműködéssel vádolják meg a híres zongoraművészt. Feljelentették a könyvet megjelentető kiadót is.

Korábban másolatnak hitt, Napóleont ábrázoló Jacques-Louis David-képet azonosított a brit Reading Egyetem kutatója.

A kínai kommunista vezér legendás idézetgyűjteménye a világ második legnagyobb példányszámban kiadott könyve. Mao Ce-tung Kis Vörös Könyve novembertől új verzióban jelenik meg Kínában.

Rózsa Sándorról írt könyvet egy japán történész. A nemzetközi hírű hungarológus hosszú évek óta kutatja a magyar kultúrát.