Ritka gazdagságú viking leletre bukkant egy 16 éves fiú Dániában: 1939 óta nem volt példa hasonlóra. A fiú fémdetektorral pásztázva a talajt egy mezőn összesen 365 tárgyra bukkant, köztük 60 ritka pénzérmére.

Még a legalaposabban kitalált haditerveket is romba döntheti az időjárás, íme öt történelmi eset, ahol a természet ereje keresztbe húzta a számításokat.

Egyedülálló filmfelvétel került elő a brit fővárosról. Az ötperces kisfilm 1927-ben készült – színesben. Most megtudhatjuk, hogy nézett ki London több mint 85 évvel ezelőtt.

A 6-8. században lezajlott pestisjárvány is hozzájárulhatott a római birodalom végső széthullásához - állapították meg kutatók csontvázakon végzett DNS-vizsgálatokra támaszkodva.

Mintegy 1700 éves színes mozaikot találtak egy kibuc mellett Izrael déli részén. A pávákkal, galambokkal, boroskorsókkal díszített mozaik a 4-6. évszázad közötti tartományra tekint vissza.

A héten a Várkert Bazár területén zajló építkezés földmunkálatai közben összesen nyolc, a török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, amelyeket több periódusban építettek.

23,000 évesre tehető ősi őrlőköveket fedeztek fel Észak-Kínában, a Sárga folyó középső termékeny völgyében, ami azt sugallja, hogy a gabonatermesztés gyökerei 10,000 évnél jóval régebbre nyúlanak vissza.

Tizenötezer évvel ezelőtt az európai és ázsiai népek közös nyelvet beszélhettek - erre jutottak brit kutatók, akik két tucat szót rekonstruáltak is, összeállítva az ősi anyanyelv szűk szótárát.

A fényűző, fejlett mükénéi kultúra közel 400 éven keresztül virágzott, majd elkezdett stagnálni, aztán „hirtelen" eltűnt. Egy német kutatócsoport a közelmúltban új magyarázatokkal állt a nagyközönség elé.

Az eddig ismert legkorábbi maja építményeket tárták fel Guatemalában. A köztér és piramis alkotta komplexum kétszáz évvel korábbról származik, mint a terület egyéb ilyen típusú építményei.

A volt jugoszláv kommunista vezetők óvóhelyéül szolgáló dél-boszniai atombunker ad otthont egy időszakos kiállításnak, amely bemutatja, hogy mi történt volna a világgal, ha több atomtámadás sújtotta volna.

Csaknem százezer euróért árverezték el Bécsben azt a gyűrűt, amelynek drágakövét Napóleon Egyiptomban, Pelusium romjainál találta a homokban és később első nejének, Jozefina császárnénak ajándékozott.