Kultúrpart


Az emberség ünnepe

Az emberség ünnepe

2026. 07. 15. | Kultúrpart

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek helyszínei: Beremend,  Kisharsány, Nagyharsány, Szoborpark, Vylyan. Vylyan terasz életkép - fotó: Bárdos Bodza

A szervezők az idei fesztiválról közleményükben így nyilatkoznak:

Egy fesztivál, ami ünnep. A szabad emberi közösség ünnepe.

Olyan abszurditásokat mutat fel a világ körülöttünk, hogy azokat már hajlamosak vagyunk természetesnek, normálisnak tekinteni. Ha ez így van, akkor védnökünknek, Törőcsik Marinak van igaza, amikor a Katlanra azt mondta: minemvagyunknormálisak.
Nem magyaráztuk. Értettük.
Nem normális az, hogy az ember nem a könnyebb utat választja. Hogy nem simul bele abba, ami éppen adott. Hogy újra és újra nekifut, akkor is, ha nem tudhatja, mi lesz belőle. Néha falnak megy. De ragaszkodik ahhoz, ami emberi, ami értékes, ami közös. És ragaszkodik a szívirányhoz. Az pedig nem égtáj: az belül van. Ott, ahol a kedvesség vezet, a kíváncsiság nyit ajtókat és az elfogadás alakítja a tereket.
A változó időben kulcsszavaink változatlanok: szabadság, minőség, emberség, sokszínűség, elfogadás. 19. éve ezeket képviseli az Ördögkatlan, mely mindig is több volt egyszerű fesztiválnál. Mert ezen az öt napon egy másik Magyarország születik. Hisszük, hogy a változó idővel ez a Magyarország megszülethet az év minden napján. És nemcsak az Ördögkatlanban.

Egy bizonyos: az Ördögkatlan 2026-ban is az a hely lesz, ahol az együttlét nemcsak élmény, hanem közösségformáló erő. Az a hely, amit úgy hívunk: otthon.

Ebben az otthonban az ötnapos, Dél-Baranyát átszövő összművészeti fesztiválon idén is többszáz programmal várjuk a közönséget – a színháztól a koncertekig, az irodalomtól a filmig, a klasszikus zenétől a kortárs művészetig.

A fesztivál a MOL-Új Európa Alapítvány Határtalan nyár rendezvénysorozatának keretében valósult meg.

Díszvendégek 2026

Grecsó Krisztián régóta otthonos a Katlanban, idén is hozza magával személyes történeteit, új verseit, beszélgetéseit és Beck Zolival közös estjét.

Enyedi Ildikó filmjei a finomság, az érzékenység és az emberi kapcsolatok titokzatos mélységei felől szólítanak meg minket; vetítésekkel és beszélgetésekkel idézzük meg kivételes életművét.

Bereményi Géza nyolcvanévesen is ugyanazzal a pontos, szeretetteljes és kérlelhetetlen tekintettel mesél rólunk, amellyel évtizedek óta írja, rendezi és dalokba fogalmazza közös történeteinket.

Platon Karataev díszvendégként nemcsak koncerttel érkezik, hanem azzal az összművészeti kíváncsisággal is, amelyben a dalok, képek, csöndek és személyes keresések egyetlen közös katlanos jelenlétté állhatnak össze.

Színház

A Katlan továbbra is az egyik legerősebb hazai színházi találkozóhely. Íme egy kis ízelítő:

  • ifj. Vidnyánszky Attila: Revizor – energikus, színészközpontú előadás, amely kegyetlen pontossággal mutat rá a hatalom működésére.
  • Jon Fosse műve nyomán: Reggel és este – letisztult, visszafogott színház az élet és halál közötti átmenet tapasztalatáról.
  • Mácsai Pál estje – személyes jelenlétre épülő, finoman rétegzett színházi találkozás történetekkel és gondolatokkal.
  • Koltai Róbert és Darvas Ferenc zenés estje – anekdotákból, dalokból és emlékekből felépülő, közvetlen hangú előadás.
  • Balhéatlasz címmel itt tartja új produkciója főpróbáját a Nézőművészeti Kft., benne három színész, akik nélkül elképzelhetetlen az Ördögkatlan: Katona László, Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs.

Idén is különös hangsúlyt kapnak a fiatal alkotók és az együttműködések. Látható lesz többek között:

  • a Viktor Pelevin nyomán készült Súlytalanság – egy generációs állapot lenyomata, ahol a valóság szétesése és a belső bizonytalanság válik színpadi anyaggá.
  • Esterházy Péter szövegéből a 17 hattyúk – töredékekből építkező, szellemes és személyes színházi játék a nyelvről és az emlékezetről.
  • Tadeusz Różewicz: Kartoték – egy szétesett tudat és egy szétesett világ párhuzamos jelenléte, radikálisan mai hangon.
  • SZFE-s és független alkotók bemutatói – friss, gyakran kockázatos formák, amelyekben a közös gondolkodás és az új színházi nyelv keresése kerül előtérbe.

 Zene

Itt is minden műfaj egyenrangúan képviseli a sokszínűséget.

Péterfy Bori and the loveband

A nagyharsányi esték idén is meghatározóak:

  • augusztus 4.: Platon Karataev, Kiscsillag
  • augusztus 5.: Péterfy Bori & Love Band, Esti Kornél
  • augusztus 6.: Csík Zenekar, Bohemian Betyars
  • augusztus 7.: Besh o droM, Analog Balaton
  • augusztus 8.: Budapest Bár, 30Y

Ezek a koncertek műfajokon átívelő ívet rajzolnak, ahol a népzenei gyökerektől az alternatív popon át az elektronikus hangzásig minden megszólal, mégis egységes katlanos hangulattá áll össze.

A Magyar Zene Háza is érkezik, és hozza a „komoly” zenét, ami úgy komoly, hogy minőségi. A nagyharsányi Hangtemplomban találkozhatunk Pátkai Rozinával és Fassang Lászlóval, Bujtor Balázzsal és Rohmann Dittával – és nincsen Ördögkatlan Dinyés Dániel nélkül: a beremendi Szent Mihály Templomban Messiás-triptichonnal, a kisharsányi templomban vadonatúj kórusművel jelentkezik Dani. A jazz sem hiányozhat, fellép például Dresch Mihály, Borbély Mihály és a 100 éve született Miles Davist ünneplő Modern Art Orchestra.

Irodalom

A Líra Irodalmi Terasz idén is a Katlan egyik legfontosabb szellemi tere. Ezeken a beszélgetéseken, felolvasásokon, találkozásokon jelen lesz többek között:

  • Grecsó Krisztián (Líra Irodalmi Terasz)
  • Peer Krisztián (Bertók pódium)
  • Simon Marci (Bertók pódium)
  • Kiss Tibor Noé (Bertók pódium)
  • Darvasi László (Líra Irodalmi Terasz)
  • Bognár Péter (Pannon Tükör)
  • Fekete Ádám (Líra Irodalmi Terasz)
  • valamint Esterházy Irodalmi Díj shortlistes vendégek (Líra Irodalmi Terasz).

Beremenden pedig a valahai téesz-iroda épületében, ahol két évvel ezelőtt Petri-térrel találkoztunk, 2026-ban Krasznahorkai-tér születik, képekkel, szövegekkel, vetítésekkel, beszélgetésekkel…

Újbuda

Ebben az évben együttműködő partnerünk két védnökünk egykori lakhelye, a XI. kerület. Segítségükkel fel tudjuk mutatni azokat a kulturális tereket, melyek a főváros legnagyobb kerületében értéket teremtenek. Legalábbis ízelítőt kaphatunk abból, mi történik a Fonóban, a Bartók Negyedben, a Szkénében, a MU-ban, a B32-ben… Ennek keretében érkezik hozzánk Bereményi Géza és Cseh András új estje: Lüktető idők.

Sokszínűség

vakfoci

Lehetetlen itt mindent felsorolni, de kiemelt program ismét az Elfogadás Tere, a Dalköltő Udvar, a Roma Udvar, az Offline Rezervátum, főszereplők lesznek a Dalköltők, köztük Másik János, Kollár-Klemencz László, Balla Gergő és Pajor Tamás – a kisharsányi Kovács Udvarházban pedig a 120 éve született Victor Vasarely kiállítása lesz látható. Sétálhatunk egyet a Katlanerdő csemetéi között is, mert a10 millió Fa közösségével együttműködve 2026 tavaszán, márciusban Beremenden közösen 850 fát ültettünk el – családokkal, önkéntesekkel, katlanbarátokkal –, folytatva azt a munkát, amelyben a fesztivál közössége kézzelfogható módon is nyomot hagy a tájban. Az Ördögkatlan nemcsak programok sorozata. Egy állítás arról, hogy lehet másként is létezni: figyelemmel, nyitottsággal, egymás felé fordulva.

Ahogy a kezdetek óta, most is hiszünk abban, hogy amit itt öt nap alatt létrehozunk, az túlmutat önmagán. Hogy ez a kis közösség képes emlékeztetni minket arra, milyenek is vagyunk/lehetnénk.

És hogy ez nemcsak öt napig tarthat.

További részletek: www.ordogkatlan.hu

tovább
„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST

2026. 06. 29. | Kultúrpart

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay Dongó Balázs trió, akik népdalokat, népdalfeldolgozásokat adnak elő egyéni hangú, az autentikus magyar népzenéből táplálkozó, izgalmas hangszerelésben.

Szokolay Dongó Balázs, Csizmadia Anna, Nagy Gábor

Csizmadia Anna karcos, drámai, a blues-énekléssel is rokonítható előadásmódja mellett a brácsa (Nagy Gábor) és a fafúvósok, sőt a szaxofon (Szokolay Dongó Balázs) is teret kapnak. A címbeli idézet egy korábbi interjúból származik Csizmadia Annával a Magyar Szó-ban.

A formáció tagjai több együttesben és projektben is aktívan részt vesznek, de mindhárman kötődnek Szegedhez, és a DOMBOS FEST-nek is ismert és elismert vendégei. Az ősi, eredeti, rusztikus formavilág és zenei tartalmak, a magyar tájegységek és más kultúrák népzenéi állnak érdeklődésük középpontjában, de nem idegen számukra a költészet megzenésítése sem.

A Csizmadia — Nagy — Szokolay triót hallgatva eszünkbe juthatnak Kiss Ferenc hangépítész szavai egyik Dongó-lemez ajánlásában:

Ez nem népzene és nem komolyzene. A hit, virtus, szenvedés, a gyermeki derű és a balladák világának mesterien artikulált hangüzenetei.

tovább
Etnofon az I. OniFeszt-en

Etnofon az I. OniFeszt-en

2026. 06. 26. | FabulyA_Andrea

Az Óbudai Népzenei Iskola háromnapos zenei fesztiváljának, az I.OniFeszt-nek volt vendége június 22-én, hétfőn az ETNOFON Zenei Társulás.  A fesztivál nyitóprogramjaként nemcsak a nyári napsütés melege járta át az iskola kis, otthonos kertjét, hanem a Pazar dallam- és szövegvilággal, muzikalitással felépített koncertműsor harmóniái is.

Etnofon Zenei Társulás OniFeszt

„Az én szerelmesem enyém, én is övé vagyok.

Az ő bal keze lészen az én fejem alatt és jobb kezével megölel engemet.

Elvinnélek és bévinnélek tégedet az én anyámnak házába, ki engemet tanít;

adnék néked drága fűvel megcsinált bort és pomagránátnak levét.

 Mikor épp nem voltam boldog, akkor leltem rád valahol.

Megérintettél és megöleltél kedvesem…”

– ezekkel a bibliai Énekek énekéből ismerős szavakkal kezdődött a koncert, Kiss Ferenc dallamaival. Az Etnofon Zenei Társulás 1994-ben alakult Kiss Ferenc kezdeményezésére, aki azt megelőzően a külföldön is jól ismert Vízöntő és Kolinda együttesek egyik meghatározó személyisége volt. A markáns, autonóm zenei stílus kialakításában fontos szerepet kapnak a zenésztársak is: Küttel Dávid (zongora, ének), Szokolay Dongó Balázs (fúvóshangszerek, dorombének), Kuczera Barbara (hegedű, ének), Fekete Bori (ének), Takács Szabolcs (nagybőgő, basszusgitár), Küttel Vince (gitár), Küttel Bálint (dob).

Kiss Ferenc muzsikája a tradicionális magyar folklór motívumait éli és élteti újra, a népi hangszerek hagyományos játék- és díszítéstechnikáinak újraértelmezésével, meditatív, filozofikus jellegű improvizációk beépítésével. Egy elementáris, ősibb lét üzeneteinek tanúi és részesei lehetünk, miközben a modern létélmény bonyolultságát is kifejezve érezhetjük. „Nem világzenét játszunk, hanem azonosság-zenét (identity-music)" -- vallja magukról a szerző.

Küttel Dávid a dalok közt szívhez szóló narrációban emlékezett meg a zeneszerző-hangépítész „Kissferi”-ről, aki két éve már nincs köztünk, és június 27-én ünnepelné 72.születésnapját. Az ONI udvara különleges helyszín: a meghittség a tanításból, a növendék és tanító viszonyból is fakad, ami a közönség éber figyelmén is érződött. Zenész-tanár kollégák és tanítványok együtt, odaadó figyelemmel hallgatták az ETNOFONT: a basszus klarinét, a nagybőgő mélyről feltörő hangjait, a hegedű áradását, az énekek játékát, a meséket, történeteket, végsősoron -- életek, sorsok gyertyalángnyi felfényléseit.

A fesztivált első alkalommal rendezték meg az Óbudai Népzenei iskola tanárai, művészeti vezető: (az intézmény igazgatója) Szerényi Béla.

Kedden és szerdán fellépett még a Bokros trió és a Carmina Danubiana Mohács 500 témájú koncertjét hallgathattuk meg a varázslatos kis kertben. 

tovább
süti beállítások módosítása