- Segítség! Ez az ember megőrült! Fegyver van nála! Vigyázzanak! - kiáltozta szinte eszét vesztve egy ballonkabátos férfi a hídon, és rohant tovább. A szembejövők csodálkozva nézték, de a pánik őket is hatalmukba keríthette, mert tétován megálltak.
A járókelők pedig sarkon fordultak, és rohanni kezdtek ők is, sötétedett már és a víz jéghideg, ki tudja, jobb félni, mint... És a híd közepére érve már voltak vagy harmincan, egymást taposták és lihegtek, és akkor egyiküknek eszébe jutott, hogy elegen vannak már ahhoz, hogy...
- Forduljunk meg! - szólt határozottan, és az akkorra már közel félszáz üldözött szinte vezényszóra megállt és felbőszült arccal elindult visszafelé, és valóban, egy megtermett, öles férfi közeledett nyugodt léptekkel, egy szempillantás alatt körülvették és a magasba emelték, „Segítség, jóemberek, mit akarnak velem, megőrültek?!”, kiáltozott értetlenül még zuhanás közben is, és a ballonkabátos férfi elégedetten elmosolyodott...
