Ezen a napon született Csáth Géza író, zenekritikus és orvos valamint Darren Aronofsky filmrendező. Ezen a napon halt meg Bajor Gizi színésznő, aki elsőként kapott Kossuth-díjat.

A morfinista író

1887. február 12-én Szabadkán megszületett Csáth Géza (eredeti nevén: Brenner József) író, zenekritikus, orvos, Kosztolányi Dezső unokatestvére. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett. Bár már jelentek meg ekkor is zenekritikái a helyi lapban, mégis nem írónak, hanem festőnek készült.

Érettségi után Budapestre került orvostanhallgatónak. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte elbeszéléseit és zenekritikáit. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozott. 1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje, majd több helyen dolgozott fürdőorvosként. 1910-től egyre inkább a morfium rabjává vált. Az I. világháborúból betegen tért haza, elhatalmasodott rajta a morfinizmus. 1919-ben idegileg összeomlott, lelőtte feleségét és öngyilkos lett.

Amikor 20 éves korában (1908-ban) első novelláskötete A varázsló kertje megjelent, az egész kritikai élet ünnepelve fogadta az új hangot. Csáth Géza elsősorban lélekábrázoló és ez is maradt mindvégig. Novellái a szimbolizmus és a szecesszió jegyében születtek. A freudi pszichoanalízist – mint ábrázolási módszert – először alkalmazta irodalmi műben Magyarországon. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta. Öt novelláskönyvet, egy drámát, két kötet zenei írást, néhány zeneművet és egy elmeorvosi szaktanulmányt hagyott az utókorra.

A rendező, aki visszahozta Mickey Rourke-ot

1969. február 12-én született Darren Aronofsky filmrendező. Az elmúlt évek egyik nagy reménysége, aki már Pí című fekete-fehér filmjével nevet szerezett magának, azonban a Rekviem egy álomért című filmdrámájával aratta első nemzetközi sikerét.

A brooklyni születésű Aronofsky művészetére – saját bevallása szerint – a hip-hop kultúra és a klasszikus amerikai film hatott leginkább. 1996-ban kezdett dolgozni Pí című ötletén. A kis költéségvetésű film nagy sikert aratott a Sundance Filmfesztiválon, s két évvel később már az Artisan égisze alatt országszerte bemutatták.

A Pí után a Hubert Selby könyvéből készült Rekviem egy álomért című filmet kezdte forgatni, mely révén a nemzetközi filmfesztiválok kedvencévé vált. A rendező 2006-ban tért vissza "A Forrás" című filmjével, melynek forgatókönyvét is maga dolgozta ki. A film mind a közönséget, mind a kritikusokat megosztotta. Eredetileg nagyköltségvetésű filmnek készült Brad Pitt-tel és Cate Blanchett-tel a főszerepben, de végül Pitt visszalépett a "művészetről alkotott képe" miatt. Ez majdnem a projekt végét jelentette, amit végül a forgatókönyv - majdnem - teljes átírása és az alacsonyabb költségvetés oldott meg. A főszerepekben így végül Hugh Jackman és Rachel Weisz bizonyíthatták rátermettségüket ebben a - történetileg és érzelmileg - rendkívül összetett alkotásban.

Tavaly mutatták be Amerikában legújabb opuszát, A pankrátort, melyben Mickey Rourke-nak adott lehetőséget a nagy visszatérésre. A színész élt is a lehetőséggel, hiszen bekerült a legjobb öt közé a férfi főszereplő kategóriában.

A Bajor Gizi-mítosz

1951. február 12-én halt meg Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. A művésznő budai villájában Gobbi Hilda létesített Színészmúzeumot.

A Színművészeti Akadémia elvégzése után az útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével haláláig tagja volt. 1948-ban ő kapta a legelső Kossuth-díjat. A két világháború között ő volt a legnépszerűbb és a legkeresettebb színésznő, annyira, hogy az akkori Nemzeti Színház első sorban rá építette a repertoárját.

Hiába volt díva, a munkában mindig a precizitásra törekedett, és tudását nem félt megosztani fiatalabb pályatársaival. Így nem csak a közönség kedvence volt, mint Fedák Sári, Honthy Hanna vagy Muráti Lili, hanem az új színészgenerációé is.

Filmes pályafutását 1918-ban kezdte, ekkor tűnt fel Garas Márton 100 000 koronás ruhájában. Ezt olyan filmek követték, mint az Ősaszszony, a Megbűvöltek (ebben ő alakította Szendrey Júliát), valamint két Zilahy-regény átdolgozásában is szerepet vállalt, a Rongyosokban és a Két fogolyban. Sőt, 1930-ban két olyan moziban is feltűnt, melyeket Párizsban forgattak, ezek A kacagó asszony és Az orvos titka.

Első férje ügyvéd volt, akihez 1920 nyarán ment feleségül. Ez a házasság tipikus „világháborús” frigy volt. Vajda Ödön a frontról depressziósan és pénz nélkül tért vissza. A válásra öt évvel később került sor, ekkor tűnt fel az ismert színésznő mellett az akkor már neves és jóképűnek mondott regényíró, Zilahy Lajos. Kapcsolatukat soha nem törvényesítették, s a féltékenység rövid időn belül kikezdte a szerelmüket. A zajos és látványos féltékenységi jelenetek apropóját az adta, hogy a művésznő egyre sűrűbben találkozgatott Paupera Ferenccel, a Földhitelbank igazgatójával. A bankár 1928-ban vette feleségül, azonban a gazdasági világválság a kapcsolatot is magával rántotta. A bank csődbe ment, s így szerényebb körülmények közé kellett költözniük. A parkos, télikertes villát egy kis belvárosi lakásra cserélték. Az anyagi problémákat egy új szerelemmel orvosolta a Nemzeti sztárja, méghozzá a biztos egzisztenciával rendelkező fül- és gégespecialistával, dr. Germán Tiborral.

Ez a szerelem tragédiával zárult. A jó hírű orvos állítólag az öregedéstől, a betegségektől és a szenvedéstől akarta megóvni Bajor Gizit, amikor egy reggel halálos mennyiségű morfiumot fecskendezett szerelmének és önmagának. Egy előre dedikált, rajongóknak osztogatott papíron búcsúlevelet is hagytak, melynek hitelessége azonban nem bizonyított. Így a színésznő rejtélyes halála a Bajor-mítosz nélkülözhetetlen részévé vált.