Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nyilvános kísérlet az idővel

Nyilvános kísérlet az idővel

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 09. 10.
Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert
2025-06-04 08:12:41

Június 23-29. között igazi zenei csemegék kerülnek színpadra: különböző stílusok, zenei gyökerek és

Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
2025-06-02 06:30:00

Rendhagyó koncertek, népszerű előadók, interaktív előadások, cirkuszi forgatag, zsonglőrök, cserkészek

Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
2025-05-31 06:00:00

Június 8–9-én, vasárnap és hétfőn, immár 14. alkalommal rendezi meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi

Új regény segít megérteni a szülői elidegenítést
2025-05-30 19:00:00

Az Elvágyódás folytatásaként jelent meg Wagner Brigitta új regénye, az Elidegenítés. A kötet

további bejegyzések a szerzőtől »

„Mintha sem alva sem ébren feküdtem volna végignézve egy hosszú szürke folyosón ahol minden szilárd tárgy valószínűtlen amit tettem mind amit éreztem mind önmaga értékének tagadása és arra gondoltam ki vagyok az nem vagyok én aki nem vagyok az aki.” A MERLiN próbatermében a Spidronműhely F. G. Lorca életművének második befejezett színpadi művének ősbemutatójára készül.

 
A magyar közönség Lorcát leginkább érzelmektől fűtött, a nép életéből, az
elnyomottak sorsából, az erős tradíciók merev szabályai okozta tragédiákból merítő színdarabjairól ismeri, és latinos zenékkel, elszabaduló véres indulatokkal, vagyis egyfajta napszítta mediterrán stílussal azonosítja. Ezen a Lorca-képen szeretne némileg módosítani a 2006 óta Tompa Ádám vezetésével működő Spidronműhely. 

Az eredetileg ’Az idő legendája’ alcímet viselő darabhoz Európa-szerte ritkán nyúlnak színházi alkotók, hiszen a húszas évek szürrealizmusa jegyében, még a bohém Buñuel és Dali társaságában élő fiatal szerző által megírt darab a ma embere számára nehezen dekódolható. 

Éppen ezért a társulat és meghívott vendégszereplői a Lorca szöveget ugyan a próbafolyamat erős vázaként kezelték, de saját élményanyagukkal, az előadás során kialakuló szituációkra való improvizációkkal kiegészítve úgymond „áthangszerelték” azt a mai néző számára. Így a társulat intenciója szerint a végeredmény egy fogékony közönséggel találkozva olyan alapvető kérdések hordozójává válhat majd, mint a „mit gondolok az emberi kapcsolatokról, hol a helyem a világban, ki vagyok, mit akarok...”. 

Tompa Ádám elmondása szerint ez az örök érvényű és nagyon szép szöveg, valamint a közös munka során előadásba szőtt szabad asszociációs terek leginkább a fiatalabb közönséghez állnak majd közel: „A belső történéseket és külső helyszíneket mind minimális látványvilággal kell megjelenítenünk. 

Módszerünk ugyan még nem nevezhető fizikai színháznak, de a Don Juanhoz hasonlóan testünk fizikai valóját a maga összetettségében és anyagszerű voltában, önnön határait próbálgatva kell használnunk a játék során. Elmeséljük egy identitásválság és egy szerelem történetét, miközben arra is keressük a választ, hogy hogyan lehetséges az, ha minden stimmel két ember között, ugyanakkor mégis minden egyfajta „elcsúszásban” van a boldog beteljesüléshez.” 

A külön megkomponált, húszas éveket idéző jazz-elemekkel vegyített zenei kísérettel és a minimális díszlettel dolgozó műhely leginkább a wuppertali táncos-koreográfust, Pina Bauscht tekinti mesterének, a szöveg használata mellett az ő elidegenítő módszerére jellemző hatást kívánják elérni. A kísérleti, kutató jelleg a legutóbbi főpróbánál még az alkotók megnevezésében is tetten érhető: a közreműködők ’rendező’, ’szereplők’, ’dramaturg’ helyett egyszerűen konzulensekként, referensekként, kutatókként vannak felsorolva. 

„Az idő legendájában egy fiatalember belső vívódása vetül ki a ’szeretni-nem szeretni’, az ’élni-nem élni’, a ’cselekedni-ábrándozni’ ellentétpárok pólusai között. A megjelenített figurák is tulajdonképpen kivetítik, megsokszorozzák az főszereplő énjeit, a könyvtárszobába visszahúzódó szerelmes fiútól kezdve a feminin és maszkulin jellegű absztraktabb énekig. Az eredetihez képest nagyobb változás a cselekményben, hogy a szerelmi háromszög két női szereplőjét, a menyasszonyt és a gépírónőt a főhős szétszóródásával ellentétben egy női alakba vontuk össze. Bár nem egy lineáris, cselekményközpontú történetről van szó, sok humorral, pergő ritmussal ügyelünk arra, hogy ne maradjon lila ködben az előadás.” 

Aki tehát kíváncsi Lorca másik arcára, ne csak Dali többértelmű képén nézegesse a Gala alakjába becsempészett portréját, és ne is csak a nemrég nálunk koncertező Leonard Cohen ’Take This Waltz’ című dalát dúdolgassa, hanem nézze meg a Merlin első idei bemutatóját; vegyen részt a Spidronműhely nyilvános színházi kísérleteiben... 

Öt év múlva – nyilvános kísérlet az idővel F. G. Lorca azonos című műve alapján
R: Tompa Ádám
Zene: Pap Gábor
SZ: Csúz Lívia, Mózes Balázs, Jászberényi Gábor, Horváth Kristóf, Réthelyi András, Jáger Szabolcs
Bemutató: MERLiN próbaterem, 2009. szeptember 10. (CS), és 11. (P), 19.00


tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Ügyelő Analízis

Ajánlott bejegyzések:

  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház
  • Ideje van a fénynek – A Baltazár Színház és az Artus Stúdió közös előadása Ideje van a fénynek – A Baltazár Színház és az Artus Stúdió közös előadása

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr657859262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard