Nálunk készült az Oscarra jelölt ír rajzfilm, a Kells titkai. Mi is részt vettünk a gyártásban.
Négy évtized munkája érett be a kecskeméti rajzfilmstúdióban: először került ki a Kecskemétfilm műhelyéből Oscar-díjra jelölt produkció annak jeleként, hogy a stúdiónak sikerült feljutnia az egész estés animációk élvonalába.A vasárnapi Oscar-ceremónia előtt Mikulás Ferenc, a stúdió vezetője és Sándor Edit, az Amerikai Filmakadémia díjára jelölt Kells titka című rajzfilm egyik alkotója beszélt a hagyományos technikával készült rajzfilm születéséről.
- A kecskeméti rajzfilmstúdió negyven éves, sok nemzetközi koprodukcióban részt vettünk, számos fesztiválon szerepeltek sikerrel filmjeink. Tomm Moore ír rendező a franciáktól hallott rólunk, akikkel A majmok kastélya című rajzfilmen dolgoztunk együtt - idézte fel Mikulás Ferenc annak történetét, hogyan került a Kells titka a magyar stúdióhoz.
A rendező 2005-ben látogatott el Kecskemétre, és különösen a magyar népművészet díszítőelemeit felhasználó formanyelv tetszett meg neki a stúdió Magyar népmesék-sorozatából. Úgy gondolta, az jól alkalmazható lenne a Kr. u. 800 körül keletkezett, Kells biblia néven ismertté vált kódex születéséről készülő filmjében, amelyet a népmesei sorozathoz hasonlóan dekorativitásra törekvő, síkbeli animációként képzelt el.
- A hallottak és látottak alapján kért fel minket arra, hogy vegyünk részt rajzfilmjének munkálataiban. Végül is csaknem egy éven keresztül nemzetközi stáb dolgozott a produkción, de Kecskeméten született a rajzi munka 70 százaléka. Az alkotók közötti távolság és a gördülékeny munkaszervezés miatt interneten tartottuk a kapcsolatot - magyarázta a stúdiófőnök.
A nemzetközi együttműködésben elsősorban a kulcs- és fázisrajzolás jutott a magyar stábnak. Ezt a munkát Sándor Edit irányította, akit még ma is lázba hoz a nagyszabású munka. Büszkén említette a rajzfilm sikereit, de - mint mondta - számára az volt a legszebb pillanat, amikor a rendező az elkészült mű Pixar-színpadon történt bemutatóján a nemzetközi koprodukciót méltatva őt személyesen is kiemelte a közreműködő alkotók közül.
Sándor Edit elismeréssel szólt a rajzfilm előkészítéséről. Moore-ék ugyanis hatalmas információs anyagot bocsátottak a rajzolók rendelkezésére, a múzeumokban fellelhető kelta motívumoktól kezdve a témával foglalkozó filmanyagon át egészen a korabeli ékszerekig mindent összegyűjtöttek a tanulmányozáshoz. (Az ékszerek például a viking hordák pusztító kapzsiságának ábrázolásakor jutottak szerephez.)
A kelta hagyományokat idéző film ugyanis VII. századba vezet vissza, ahol a főhős, Brendan sorsán keresztül a kézzel rajzolt Kells kódex születésének körülményeit idézi fel a korabeli mondavilágba ágyazva.
Tomm Moore legutóbb egy New York-i fesztiválon beszélt rajzfilmje jellegzetes, stilizált világáról. Beszámolójából kiderült, hogy képregényalkotói múltja szintén beépült a jelenetekbe. Sándor Edit ennek érzékeltetésére azt a képsort hozta fel, amelyben egy korabeli iniciálé M betűjének szárai tagolják a képmezőt - a szárak között áthaladva a főhős, Brendan kisgyermekből suhanc, majd felnőtt lesz: így érzékelteti az idő múlását a rendező.
A kódex fennmaradt négy lapja ma egy dublini múzeumban látható, forrásként természetesen ezek fotóját is megkapták a rajzfilmen dolgozó munkatársak. - El kellett sajátítani ezt a sajátos kultúrát. Tökéletesen meg kellett ismerni a szereplőket, nem csak a figurákat, hanem azok jellemvonásait is. Pontos storyboard (rajzolt cselekményvázlat) alapján folyt a munka, de a karakterek viselkedésének megformálásában azért volt szabadságunk - mesélte a magyar alkotó.
A rendező annyira elégedett volt a Kecskeméten folyó munkával, hogy bár először 35 percnyi animációt rendelt tőlük, végül a brazil stúdiótól elhozva összesen 52 perc kidolgozását bízta rájuk a 75 perces rajzfilmből.
Élvezet volt csinálni
Ezt a szerteágazó és több helyszínen zajló munkát egy filmgyártásra alkalmas szoftver tette lehetővé. A rajzfilmen dolgozó összes stúdió kapott egy ilyen programot, a tükörszerverek munkája pedig egy központi számítógépben futott össze. Így a kecskemétiek is folyamatosan látták az egész anyagot, az elkészült és jóváhagyásra váró részeket pedig nyomban megnézhette és véleményezhette a rendező.
- Ez volt az első ilyen jellegű munkánk - árulta el Sándor Edit, hozzátéve, hogy "rendkívül okosnak és hasznosnak" bizonyult a rendszer, máskülönben nagyon nehéz lett volna a határokon átnyúlva összehangolni a feladatokat. Természetesen napi kapcsolatban álltak a rendezővel, és kiváltképpen áttekinthetővé tette a munkát, hogy a programnak köszönhetően minden fázist dokumentáltak.
Határtalan fantázia
Azóta már befejezéséhez közeledik a barcelonai Mariscal stúdió által megrendelt Chico és Rita című rajzfilm, amely szintén rendívül összetett és komoly feladat. - Nagyon extravagáns és eredeti - festette le Sándor Edit a latin dzsessz fénykoráról szóló filmet, hozzáfűzve, hogy nehéz lenne összevetni a Kells titkával, mivel teljesen más műfajú produkciókról van szó.
- A francia-ír-spanyol vonalat végiggondolva is kitűnik, hogy a negyven év alatt sikerült bedolgoznunk magunkat az egész estés animációs produkciók élvonalába - összegezte az elért eredményt Mikulás Ferenc.
A Kells titkának Oscar-jelölését Sándor Edit Tomm Moore-tól tudta meg, aki azonnal tárcsázta a kecskemétieket. A magyar alkotó egyébként a Fel! című produkciót kivéve látta a mezőny összes filmjét.
A legjobb animációs film díjáért a Kells titkán kívül csupa amerikai alkotás küzd. A Walt Disney cég a Pixar-műhelyben 3D-ben készült Fel!, valamint a Disney animációs részlegéből kikerült A hercegnő és a béka című filmmel, a Focus Features a Coraline és a titkos ajtó, a 20th Century Fox pedig a Fantastic Mr. Fox című mesével került a potenciális nyertesek közé.
Sándor Edit a versenytársakat dicsérve bevallotta, hogy a háromdimenziós animációval hadilábon áll. - Egy gépelt levél sohasem mond el annyit a szerzőjéről, amennyit egy kézzel írt elárul - magyarázta. A számítógépes animáció ugyanis szerinte nem hordozza azt a lelket, amelyet egy kézzel rajzolt át tud adni a nézőnek. A béka és a hercegnő című filmmel ugyan a Disney is visszatért a rajzasztalhoz, de mint a szakember rámutatott: "nincs benne semmi új, a megszokott Disney-világot hozta".
A számítógépes animáció sokat hangoztatott mottója: "határ a csillagos ég!". - A rajzfilmek viszont a határtalan fantázia szülöttei - érvelt a magyar művész, aki bevallotta, hogy nagyon szurkol a Kellsnek, hiszen ezzel a produkcióval egyúttal a hagyományos, kézzel rajzolt film érdemeit is elismerné a tengerentúli szakma.