Mintha nemcsak az 1930-ban elkészült Oscar-szobrocska viselné magán az art déco építészetbe, ipar- és képzőművészeti ágakba, design-ba átszivárgó, mai napig divatos stílusjegyeit, hanem maga a gála is.

Nem véletlen az összefüggés: a több művészeti irányzatból szemezgető (futurizmus, art nouveau, szecesszió), 1925-ben Párizsból útjára induló stílus jellemzői a világháború során kiábrándult emberek fellélegzésére mindenfajta ideológia, világmegváltó eszme és filozófia nélkül hirdette a luxus, a minőség, az urbanitás, az elegancia, a lendület, a játékosság, a kötetlen szabadság és az élet élvezetének eszméjét.

Akár a Szex és New York egy szinglije is reklámozhatná ma az ennek az eszménynek megfelelő embertípust, a luxus életkörülményekre vágyakozó, a nagyvárosi életet kedvelő, igazán sehová nem tartozó, magát mindenhol feltaláló, inkább magányos és nagyon független személyiségét. Ilyen életérzésből nőtt ki anno a 'Fekete Vénusz' sikere Josephine Baker személyében, vagy Duke Ellington zenei világa. Mondjuk Sarah Jessica Parker idei Chanel-ruhája letisztult, egyenes szabásával, lágy, pasztelles színével és selymes anyagával magán is viselte az art deco vilának jellegzetességeit; az art déco máig hódít és hódíttat.

Nem csoda, hogy az új európai divat gyorsan elterjedt Amerikában, ahol számos felhőkarcoló ezen szabadság- és függetlenségvágy hirdetésére épült, így New Yorkban a Chrysler Building, az Empire State Building, vagy a San Francisco-i Golden Gate Híd, de az ottani filmipart meghatározó stúdiók emblémái is sorra az art déco ihletésében fogantak, így a Warner Bros, az Universal Pictures, a 20th Century Fox logója, a filmplakátokról illetve a már említett Stanley-féle, arannyal bevont Oscar-szobrocskáról nem is beszélve.


Nem meglepő, hogy az alkalmazott művészetek, így az ékszerek és lakberendezés az art décoratif francia kifejezés rövidítéséből létrejövő új irányzat kiemelkedő területe lett, - ezek segítségével egészen Kínáig is eljutott -, miközben a luxus életmódhoz tartozó, futuristák által is kedvelt közlekedési eszközök, a robogók és autók jövőképét is megihlette; például a Vespát vagy a sportos, egyedi tervezésű autókat. Eklektikus korunkban szinte mindenre ráfogható az art décos beütés; bár a szecessziótól eltérően ez az ágazat az egyediséggel szemben, a technika vívmányainak köszönhetően áttért a tömeggyártásra, mégis elkerülte, hogy minden háztartásba eljusson: a króm és bakelit fényes, sima fémfelületeivel, geometrikusabb vonalvezetésével, különleges anyagaival a stílus, a luxus és elegancia egyik kifejezője lett.

Kiegészítőként a mai napig feldobhatja megjelenésünket és közérzetünket egy art déco stílusban megtervezett mobiltelefon vagy klaviatúra, de vannak márkák, amelyek a stílus hagyományait nevükbe is felvették, mint az Art Deco kozmetikai cég, igazi, a 30-as évekre utaló sminkajánlataival - ilyenből bizonyosan láttuk párat az Oscar-gálán is.

Magyarország annak idején diplomáciai okokból ugyan kénytelen volt kihagyni a korszakalkotó világkiállítást, de a stílus hozzánk is elért; elég ránéznünk a Gresham Palotára vagy az Új Színház épületére, a Madách téri együttesre, továbbá a margitszigeti Sportuszodára.  Az Orion rádió híres emblémájában ugyanúgy megtalálhatók a stílus jegyei, mint az építész Lajta Béla, Komor Marcell, Hajós Alfréd, a festő Bortnyik Sándor, Scheiber Hugó, a szobrász Vedres Márk munkáin, de idetartozik Vaszary János, vagy Molnár C. Pál festményei közül is jónéhány.