A Vigyázat, ehető! – A francia bioforradalom című filmet múlt héten mutatták be a magyar mozik. A rendező a vulkáni hamuval is megküzdött, és Budapestre látogatva válaszolt kérdéseinkre. A filmjét Franciaországban nagy sikerrel mutatták be, ott több mint 400.000 ember látta.
Jean-Paul Jaud filmjét 400.000 ember látta Franciaországban. Belgiumban, Japánban, New Yorkban és Kanadában is vetítették a filmet. A bemutató után Franciaországban 20 százalékkal megnőtt a biotermékek iránti kereslet.A filmből megtudjuk, hogy Európában évente százezer gyerek hal meg környezeti tényezők által okozott betegségekben és a rákos megbetegedések negyven százalékban ehhez a tényezőhöz köthetők. Franciaországban felnőttek esetében ez az arány majdnem megduplázódott az elmúlt 25 évben.
Jean-Paul Jaud a film elkészítésére az motiválta, hogy vastagbélrákot kapott, de szerencsésen kigyógyult a betegségből. Ekkor határozta el, hogy egy filmmel mutatja meg minenkinek, milyen veszélyesek lehetnek az élelmiszerek.
Filmjéhez szándékosan keresett álomszép környezetet, ahol kissé didaktikusan meg lehetett mutatni, hogy a gyönyörű külső rothadó belsőt takar. Egy kis falusi termelőkonyha életét követték egy évig, ahol többek között két iskolának is főznek. A lakosok nagy része a mezőgazdaságban dolgozik és nem fizet adót, tehát szegény. Ennek ellenére a polgármester megszervezte, hogy az iskolai menza áttérjen a bio-alapanyagokra.
Miután elvonultak a filmesek, a helyiek továbbra is nyitottak a reformra , vagy minden visszaállt a régi kerékvágásba?
- A Barjac-i emberek minden héten találkoznak, és megosztják tapasztalataikat azokkal az emberekkel, akik szintén nyitottak a bioétkezésre való áttérésre.
A filmhez mit szólt a politika, hogyan reagáltak azok, akiknek befolyása lehet a dolgok menetére?
- Semmit. Nem születtek törvényjavaslatok, annak ellenére, hogy sokan szenvednek a környezeti ártalmaktól. Fontos pozícióban lévő emberek hoztak döntéseket saját gyerekeik étrendjét illetően. A civileknek kellene figyelni erre, de a civil szervezetek nélkül ez nem lehetséges.
A francia gyerekek bármit megesznek, mint azt filmben láttunk - ez egy kicsit túlzottan is idealisztikusnak tűnik.
- Pedig ez így van. Megszokták a kamerát, és nem hiszem, hogy máshogy viselkedtek volna, mint egyébként.
Mit gondol arról, hogy a filmben említett 3 euró/fő étkezési kvóta nálunk Magyarországon nagyon soknak számít a közétkeztetésben? Hogy lehetne ezt ide adaptálni?
- Barjacban az emberek 63 százaléka nem fizet adót, azaz alacsony jövedelműnek számít. Ennek ellenére a polgármester ezt a dolgot megoldotta, és keresztülvitte: a dolog működik.
Mi lesz a következő filmje, kitart a téma mellett?
- A Severn – gyermekeink hangja (Severn, la voix de nos enfants) című filmem egy lányról szól, aki 12 évesen egy felkavaró beszédet mondott Rio De Janeiro-ban az Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencián. A mondanivalója sajnos azóta is nagyon aktuális, az elmúlt 18 évben sem veszítette el jelentőségét. A biodiverzitásról sokat beszélnek, ám keveset tesznek érte. Azóta ez a lány felnőtt, éppen első gyermekét várja. A filmet három országban - Japánban, Kanadában és Franciaországban forgattuk.
A most bemutatott filmje Magyarországon új címet kapott. Eredeti címe (Nos enfants nous accuseront) A gyerekeink vádolni fognak minket, nem teljesen azt sugallja, mint a magyar cím.
-A francia cím sokkolóbb, azonnali megoldásokat sürget. Negatív felhangja van, emiatt értek is támadások, de itt azonnali lépésekre van szükség, mert a gyerekeinkről van szó.
A film kritikája itt olvasható.