A küldetés kódja: VHS. Az akciócsoport fedőneve: Jackie Chan. A szupport team vezetői: Ropi és Vaníliás karika. Időpont: 1986. Helyszín: egy forrongó kelet-európai kommunista ország fővárosa.
Ajtó be, kulcs a zárban, egy kattanás, még egy kattanás, lánc nincs, kilenc pontos biztonsági acél van beleépítve, felesleges. Cipő le, táska, laptop le, egy pillantás a kisszobákra, mindenki alszik. Konyha, egy pohár könnyű vörös bor, át a nappaliba, távkapcsoló. 11 óra van, kezdődik a prime time utáni engedd el a hajam a digitális jövő 56 tér- és idősíkjában. A magányos végrehajtók korát éljük. Nincs már VHS, akciócsoport és nincs szupport team. Jackie Chan viszont két perc után megvan. Ugyanaz, mint 1986-ban, most a Hálózat tévén. Elképesztő ugró-pörgő technika, a motoros vadállatoknak esélyük nincs. Az én kezem is ökölbe szorul, ha nem lenne a vörösbor, segítenék neki, hiszen az IMF-ben – Impossible Mission Force – ezt gyakoroltuk hétről hétre 23 évvel ezelőtt.
Biztonsági kódsor: Machete doesn’t text, néző doesn’t count, programming doesn’t matter. Password: whatsoever. Időpont: 2010. Helyszín: egy forrongó kelet-európai furcsa ország fővárosa.
Rögzítsük a leszűrhető tanulságokat, egyértelműnek tűnő tényeket. A legfontosabb: éjszaka nem kell tévét nézni, éjszaka aludni kell. Ha viszont már, akkor. A Film+, Film +2, Hálózat Tv, Viasat 6, de sokszor az RTL, a TV2 vagy a Viasat3 is olyan filmeket ad le ebben az idősávban, amiket 20-30 éve láttunk először, de csak azért akkor, mert hozzánk néhány év késéssel érkeztek meg. Ennyi idő már egy jó vörösbornak sem biztos, hogy használ, hát még a celluloidnak. A technikai fejlődésnek, a fogyasztói passzivitásnak és a műsor szűkének köszönhetően mindenesetre az ifjú Jackie Chan és valószínűleg a kicsit idősebb Lorenzo Lamas és Kurt Russel vagy a halálos Anakonda tovább velünk maradnak majd, mint Zampano, Viridiana, a tizedes, meg a többiek.
Az igazi és többszörösen áttételes időutazás persze az, amikor éjfél után néhány perccel az M1-en a Ma Reggelt nézhetjük újra 06:38-as inzerttel, vagy a Hálózaton, Jackie Chan után a Nyitott Egyetem májusi adásából tanulhatunk így Mikulás tájékán. A csajban nagy FEM3 pedig halálosan komolyan promózza a 2003-as első Megasztár szériát, amiről akkor még csak sejteni lehetett, hogy legenda lesz, de ma már pontosan tudjuk, hogy 7 éve megnéztük és néhány éve újra megnézhettük, most viszont megint láthatjuk a TV2 szatellit bolygóján. A nyilván már jogdíj nélküli 1950-es években készült, stúdiós és már akkor sem Garry Cooper-es amerikai westernekről, a 100 százalékos aloe vera natúr juice-ról és a Cool-on vagy AXN-en soha nem szűnő újabb és újabb helyszínelőkről, soha véget nem érő napokat hajszoló Jack Bauerről nem beszélve.
A pozitivizmus jegyében azért egy üdítő és egy megromlott ellenpéldát is mondok. Előbb a romlandó: valószínűleg nem ismétlés az Animax föld-és univerzumpusztító rajzfilmhőseinek éjszakáról-éjszakára visszatérő, vicsorgó halálfeje, a Bleach. És egészen biztosan nem volt ismétlés az RTL-en szerdán éjszaka leadott magyar film, a Zuhanórepülés, amiben az exkrétakörös Nagy Zsolt bukott bele a drogokba és az orosz-ukrán maffiába. Miatta szerintem hajnali háromnegyed kettőig is érdemes tévét nézni, amit ő nem tud hitelesen eljátszani, azt nem is lehet.
Tudjuk, a 24 órás adáskényszer és a megmaradt reklámidő értékesítés nagyúr. A legnagyobb úr viszont én vagyok, amikor megnyomom a távkapcsolón a piros – off - gombot.
