Magyar idő szerint hétfőn hajnalban kiderültek az idei, 83. Oscar gála nyertesei. A díjak eloszlása a papírforma szerint alakult, a Golden Globe, a BAFTA, az Amerikai Producerek Céhe és az Amerikai Írók Céhe díjazottjai alapján lehetett számítani az Oscar díjazottakra.
Az Amerikai Filmakadémia tavaly óta ismét tíz filmet versenyeztet a legjobb film címéért a korábbi öt helyett. A szervezet ex-elnöke, Sid Ganis azzal indokolta a bővítést, hogy sok emlékezetes alkotás nem kerülhetett fel a jelöltek listájára a szabály miatt, többek között A sötét lovag sem. Ezzel visszakanyarodnak a 30-as 40-es évek tradícióihoz, ugyanis akkor volt utoljára tíz nominált e kategóriában. A legjobb rendezőnek pedig az újonc Tom Hooper bizonyult.
A minden idők leginteraktívabb Oscar gálájaként beharangozott közvetítés leginkább csak az amerikai nézők számára volt izgalmas, ugyanis csak számukra voltak elérhetők az újítások. Anne Hathaway és James Franco mint az est házigazdái korántsem tündököltek szerepükben, sokkal inkább erőltetettnek nevezhetnénk produkciójukat.
Billy Crystalt, aki nyolcszor volt már a gála showmanje, felállva üdvözölte és ünnepelte a közönség, amikor betért egy rövid konferálásra: mintha ezzel is üzentek volna, jobb lenne, ha Crystal maradna és átvenné a közvetítést. Az idei házigazdák legviccesebb húzása a díjkiosztó előtt levetített, a jelölt filmekből készített montázs volt, melybe ők maguk Eredet módra be voltak ágyazva, és a különböző szinteken való bolyongás után a Vissza a jövőbe című filmből kölcsönözték autójukat a visszatéréshez.
Emellett emlékezetesek voltak a köszönőbeszédek, itt némely díjazott hihetetlen őszinteségről és lelkesedésről tett tanúbizonyságot, mint például a legjobb női mellékszereplőnek járó díjjal jutalmazott Melissa Leo, a legjobb eredeti forgatókönyv kategória díjazottja David Seidler, Luke Matheny a legjobb rövidfilm rendezőjeként, vagy Natalie Portman, aki szitne elsírta magát a színpadon.
De kétségkívül a gála legcsodálatosabb pontja a végén bevonuló általános iskolás gyereksereg volt, akik Judy Garland által előadott klasszikust, az Over the rainbowt énekelték el, s miközben a dal arra bíztatott, hogy álmainkat kövessük, megjelentek a díjazottak, nyomatékosítva a felhívást, lám be lehet teljesíteni álmainkat, legyenek bármily merészek is.
Az Oscar-díjakat az Amerikai Filmakadémia ítéli oda, így rengeteg köszönőbeszédben hallhattuk magasztalásukat, sokan kifejtették, mekkora szerepet játszik a szervezet abban, hogy az általuk kiemelt filmek népszerűvé váljanak. S valóban, a szervezet célja a filmipar segítése volt már a kezdetektől fogva.
Az Amerikai Filmakadémiát 1927-ben alapította a filmipar harminchat legbefolyásosabb embere, létrehozva ezzel egy tiszteletbeli tagokból álló szervezetet. 1929-ben díjazták először az év filmtermését, tizenhárom kategóriában méltatták a szakmabelieket, például Charlie Chaplint A cirkusz című filmjéért. Első magyar érdekeltségű díjunk 1938-ban született, a legjobb írói teljesítmény elismeréseként jutalmazták Herczeg Gézát (Heinz Herald és Norman Reilly Raine társírójaként) a Zola című filmért.
Ezt követte Kertész Mihály 1944-es kitüntetése legjobb rendezőként a Casablanca-ért. Egyébként a filmben elhangzó As Time Goes By Barack Obama szerint minden idők legjobb film-betétdala. 1946-ban kapott ismét hazánkbeli díjat, Rózsa Miklós a legjobb eredeti filmzene (dráma vagy vígjáték) díját kapta meg a Bűvölet zenéjéért.
Ekkor még külön kategóriája volt a dráma és vígjáték, illetve a musicalek filmzenéinek, hiszen ez utóbbiból olyan sok készült, hogy érdemes volt az itt hallható szerzeményeket külön rangsoroltatni. Rózsa Miklóst 1948-ban is méltatták a Kettős élet zenéjéért, majd pedig 1960-ban a Ben Hur muzsikájának megkomponálásáért.
Rózsa sikerszériáját 1965-ben követte magyar alkotó, ekkor Cukor György kapta meg a Legjobb rendezőnek járó díjat a My Fair Ladyért. A következő Oscarig 1978-ig kellett várni, ekkor Zsigmond Vilmos hozott el egy szobrocskát a Harmadik típusú találkozások operatőreként. 1981-ben A légy című animációs rövidfilm, Rófusz Ferenc alkotása bizonyult a legjobbnak kategóriájában. Végül 1982-ben Szabó István elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart a Mephistoért, és ezzel be is fejeződött a magyar sikerszéria.
Így aztán idén sem örülhettünk magyar sikernek, hazánk Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjével képviseltette magát a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscarok versenyében, de az előzetes rostán nem jutott túl, így nem került be az öt jelölt közé. Itt idén egy dán film, az Egy jobb világ volt a befutó, melyben két kamasz barátsága révén kereszteződik két család élete, és megismerhetjük a gyerekek-szülők generációs szakadékának dán verzióját.
Az idei gála őszintén szólva elég laposra sikeredett, reméljük jövőre összeszedik magukat Hollywoodban. Annyira igyekeztek a szervezők, hogy frissítsék a gálát, megszabaduljanak az ósdi hagyományoktól, hogy végül kiöntötték a gyereket a fürdővízzel együtt.
