Magyarország egyes területei - ezen belül az Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik.
Magyarország egyes területei az elmúlt 35 évben 15-16 centimétert süllyedtek – derül ki Dr. Busics György, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének egy közelmúltbeli előadásából. A tektonikai mozgások, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése, nemcsak nagy földrengés kockázatú törésvonalak mentén figyelhetők meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben.
Tipikusan ilyen terület Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (röviden: EOMA-t) mérték.
Az EOMA elsőrendű hálózatának újramérése 2007-ben elkezdődött, de ez idáig pénzhiány miatt csak három poligonra terjedt ki. Zárt szintezési poligonból (más szóval főkörből) 11 darab van Magyarországon, ezek átlagos kerülete 130 km, a szintezési alappontok pedig ezek mentén átlagosan 1 kilométerenként helyezkednek el egymástól. Az EOMA újdonsága, hogy a vonalak mentén 5 kilométerenként vannak különleges módon, 5-6 méter mélységű betöncölöppel jelölt pontjai is, amelyeket kifejezetten a felszín- és kéregmozgások kimutatására hoztak létre. Mintegy 300 ilyen kéregmozgási pont (összesen több mint 2000 szintezési pont) újramérését végezték el Kelet-Magyarországon, és tengerszint feletti magasságuk változását is vizsgálták.
A GPS nem váltja ki az EOMA-t
Igaz, a GPS (újabb elnevezéssel: GNSS) technika sokkal gyorsabb, gazdaságosabb módszer a geodéziai gyakorlatban is, de paradox módon a GPS előnye sem használható ki teljesen, ha nincsen homogén pontosságú szintezési hálózat. A GPS vonatkoztatási rendszere ugyanis egy ellipszoidhoz kötődik (ellipszoid feletti magasságot mér), míg a gyakorlatban a tengerszint feletti magasságot használják. A két rendszer közötti nagy pontosságú átjárást az EOMA és a GPS rendszerében is megmért úgynevezett integrált pontok fogják biztosítani a jövőben.
„Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók” – véli Dr. Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel.
Alföld
„Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása” – mondja a szakember. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, és ne csak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, mert az árvízvédelem hosszú távú tervekkel dolgozik, és a most feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók."
Dr. Busics György szerint nem csak a vízügyi szempontok miatt fontos a magassági alapponthálózat újabb bemérése: „Egy autópálya építésénél munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, s az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk."
Forrás: Hirado.hu
