Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Igaz az, hogy a „hello” magyar szóból ered?

Igaz az, hogy a „hello” magyar szóból ered?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 02. 15.
Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
2025-05-31 06:00:00

Június 8–9-én, vasárnap és hétfőn, immár 14. alkalommal rendezi meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi

Új regény segít megérteni a szülői elidegenítést
2025-05-30 19:00:00

Az Elvágyódás folytatásaként jelent meg Wagner Brigitta új regénye, az Elidegenítés. A kötet

Jubileumi gyermeknap a Gyimesekben
2025-05-30 13:00:00

Gyimesközéplok május 31-én igazi gyerekparadicsommá válik. A gyermeknap számtalan értékes programmal várja a

Class & Roll – A Quimby és a Danubia Zenekar közös koncertfilmje
2025-05-30 10:55:17

A Quimby és a Danubia Zenekar fél éven át készült a tavalyi Class&Roll koncertre, ahol a közönség a rock and

további bejegyzések a szerzőtől »

A legenda szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a „hallo” kifejezést, amely a telefonálásnál az egész világon elterjedt.

Egy kedves olvasótól ez a roppant érdekes felvetés érkezett a napokban:

„Lehet, hogy hallottad azt a magyar nagyvárosi legendát, hogy a hello a magyar hallod szóból ered. Az Edisonnál dolgozó Puskás Tivadar és társai kérdeztek így bele a telefon kísérleti példányaiba? Van ennek igazsága?”

A válasz a kérdésre igen is, meg nem is. Ugyan a szó elterjedésének köze van a telefonok használatának elterjedéséhez, Edisonhoz, Bellhez, Puskás Tivadarhoz, ám mindezek ellenére – rengeteg kapcsolódó cikket elolvastam – úgy tűnik, a magyar nyelvhez egyetlen etimológus sem köti.

Jöjjön a hello szó története, az eredetéhez fűződő magyarázatok. Az Oxford nagyszótár szerint a hello szó a régi németből ered, ahol a halâ, holâ-t akkor használták, amikor valakit magukhoz akartak inteni, hívni (például a révészt) vagy ha valakit meg akartak kérni, hogy valamit hozzon oda nekik. A tudósok kapcsolatot feltételeznek a régi német szó és a francia holla szó között is, melyet üdvözlésre használtak a gallok.

Azonban, ha a valódi kezdetekre vagyunk kívánicsiak, akkor egészen az első angol nyelvű Biblia fordításokig (14. század) nyúlik vissza a szó eredete. Lukács 1:28 és Máté 27:14. Mind a két evangélista használja a „Hail, Thou”-ra, magyarul „Üdvözlet neked/Üdvözlégy!”-re fordított köszöntést, melyben a hail szó gyökere fedezhető fel, mely annyit jelent „biztonság, egészség”, ebből pedig egy másik angol szó, a whole szó származik, mely szintén „egész”-et, „egészség”-et, de „megszentelt”-et is jelent.

A hello szót ebben a formában, írott anyagban először 1833-ban használták Amerikában, a The Sketches and Eccentricities of Col. David Crockett, of West Tennessee című cikben, melyet még ugyanebben az évben Angliában is publikáltak. 1860-ra már elterjedt a hello használata.

1872-ben Mark Twain önéletrajzi ihletésű művében, a Roughing It című elbeszélésben is feltűnt, vagyis jóval előbb használták, mint a telefon felfedezése, mely 1876-ban történt.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a hello a telefonálás segédszava lett, hisz' emlékezzünk, mit is jelent az alapszó: „Állj, várj, figyelj!”. És hogy hogyan lett a hellóból, hallo? Egészen egyszerűen. A hello hívószót hagosan, a második tagot hosszan elnyújtva, szinte ráerősítve – hel-llllloooo – kiabálták, ami az első telefonoknál igencsak kellemetlen volt, hisz amúgyis kiabálni kellett. Az telefonszolgálatosok ráadásul eleinte férfiak voltak, akik bizony minden erőt beleadtak, minek hatására csak úgy röpültek az elhajított kagylók a másik oldalon. Ahogy egy cikk írta annak idején: „Ezek az urak híján vannak minden modornak és fegyelemnek. Civilizálni kell a telefonos társalgást!”. Így hamarosan a férfiakat finom, búgóhangú telefonos kisasszonyok váltották fel, akiket hello girl-öknek hívtak.


Mark Twain 1889-ben ezt írta az Egy jenki Artúr király udvarában című könyvében: „A mi egyszerű telefonoskisasszonyaink, a sok tízezer mérföldnyi drótjukkal, aminek a közepén ülnek, bízvást kioktathatnák türelemre, kedvességre, szerénységre és modorra Arthur országának legpompásabb hercegnőjét is.” (Fordította: Réz Ádám)

A telefonos kisasszonyok érdeme az is, hogy a durva hangzású, kiabálós hellóból, hallo lett. A mély magánhangzó, megrövidítette a szó végi o-t és az egész szó dallamosabb, halkabb lett.

A hello/hallo szó magyar eredete városi legenda, mely 1992 óta járja az országot egy Usenet üzenet által, mely helyesírási és fordítási hibát is tartalmaz, miszerint. „The word hello comes from the Hungarian word hellom which means »I hear you«.” (Lefordítva: „A hello a magyar hellom szóból ered, aminek a jelentése »Hallak téged«.”) Egy angol etimológus azt a megjegyzést fűzte az ötlethez, hogy amennyiben két tudós együtt dolgozik, bizonyára a közös nyelvet használja egy ilyen fontos történelmi pillanatban. Nem valószínű, hogy Puskás Tivadar magyarul szólt volna a telefonba az első alkalommal.

A Wikipédia szócikke ezt írja:

A legenda szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a (hallom szóból származó) hallo szót, amely a telefonálásnál az egész világon elterjedt. Ez azonban feltehetően téves. A magyar hallo történetét a közelmúltban sokan vizsgálták és feltárták. A háromkötetes MTESZ (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára) is részletesen szól róla, további szakirodalmi utalással, német és angol szótárakra is hivatkozva.

A telefonálásban használt jelentése 1884-től mutatható ki. Ez a használata az amerikai angolból terjedt el és vált nemzetközi szóvá.


Forrás: A Tengerentúlról jelentem

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Amerika Telefon Nyelv Magyarok Legenda Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Bronzéremmel tért haza Németországból a világhírű desszertséf Bronzéremmel tért haza Németországból a világhírű desszertséf
  • 79 éve születtek a felvidéki magyarság sorsát megpecsételő Beneš-dekrétumok 79 éve születtek a felvidéki magyarság sorsát megpecsételő Beneš-dekrétumok

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr627904664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard