A magyar Special Providence különleges banda: a progresszív rockot, metalt, jazzt és chilles lazulást mesterien elegyítő zenekar albumait tizenhat országban forgalmazzák.
Az európai turné után Japánba mennek koncertezni, fellépéseik élményszámba mennek itthon és külföldön is. A csapat november 2-án, pénteken a budapesti Dürer Kertben lép fel. Markó Ádám dobossal beszélgettünk.Kevés magyar zenekarnak adatik meg, hogy külföldön is kiadják a lemezeit, és folyamatosan koncertezzen is. Hogyan kerültetek a nemzetközi vérkeringésbe?
Azt, hogy pontosan hogyan indult, már nem is tudnám megmondani. A legfontosabb talán az, hogy a lemezeinket világszerte terjesztik. Rengeteg email-ezés, szervezés, lehetőségkeresés után sok koncertet adunk külföldön, és nagyon jó kritikákat kapunk szakmai lapokban Európa-szerte. Egyik hozta a másikat. A koncertjeink 80 százalékát külföldön adjuk, és mivel nyugaton még vásárolnak az emberek CD-t, jobban terjed a zenénk is. Minden évben van egy tavaszi és őszi európai turnénk, amely kiváló lehetőség arra, hogy a már meglévő, kialakult közönségünket tovább gyarapítsuk. A francia terjesztőnk által lehetőségünk nyílt megmutatni magunkat néhány fontos fesztiválon is. A sikerek után új kapuk nyíltak meg előttünk, és bekerültünk az európai progresszív szcénába. Ilyen volt a franciaországi Crescendo Fesztivál, ahol azóta már visszatérő vendégek vagyunk. Múlt ősszel pedig óriási élmény volt, hogy Francia Guyanában főműsoridőben léphettünk fel a Crescendo dél-amerikai változatán. A szervezők erre az eseményre azokat hívták meg, akik szerintük a franciaországi fesztivál legjobb koncertjeit adták. Idén az őszi/téli európai turné után pedig Japánban fogunk koncertezni, amit már nagyon várunk!
Meglehetősen szokatlan a hazai könnyűzenében, pláne a rockban, hogy egy zenekarnak nincs énekes-frontembere. Miért az instrumentális zene mellett döntöttetek?
Már a kezdetektől az instrumentális zene volt a cél, műfaji kötöttségek, korlátok és skatulyák nélkül. Ebben láttuk és látjuk a jövőnket. Jó esetben nem azért alakul meg egy zenekar, hogy mire van igény, hanem azért, mert valamit ki akar fejezni. Az ideális az, amikor a zenész megtalálja a közönségét, de ezen dolgozni kell. Úgy gondolom, hogy nekünk az elmúlt nyolc év alatt sikerült kialakítanunk a Special Providence sajátos és egyedi arculatát.
Hogyan fogadja az instrumentális zenét a közönség itthon és külföldön?
Rengeteg énekes produkció van. Amit mi csinálunk, amit kitaláltunk magunknak, abból viszont kevés van nemcsak itthon, világszerte is. A tapasztalataink szerint a hallgatók nem tesznek különbséget instrumentális és énekes produkció között, ha az hatással van rájuk. Ha valami egyedi történik a színpadon, erőt és energiát kapnak, és akkor működik. Ez így van nálunk is.
Milyen hatások befolyásolnak, kik inspirálnak benneteket?
Rengeteg hatás ért és ér minket, és ezek mindig változnak. Mostanában a Periphery, a Dead Letter Circus, a Karnivool, az Animals as Leaders és a Porcupine Tree.
A harmadik, Soul Alert című nagylemezetek januárban jelent meg. Mennyiben különbözik ez a korábbiaktól?
Ez az album minden eddiginél bátrabb, progresszívebb, zúzósabb, ugyanakkor dallamosabb is lett, mint az előzőek. Fantasztikus fogadtatása volt a nemzetközi sajtóban. Az USA-ban 7 hétig vezettünk egy progresszív zenei chartot, de az itthoni MAHASZ listán is többször bent volt a legjobb 20-ban, ami óriási dolog főleg ebben a műfajban. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy az eddigi legjobb és legsikeresebb lemezünk, amellyel még több emberhez eljutott a zenénk, a mondanivalónk. Az album egyik húzódalára, a Lazy Boy című számra készült egy videóklip is, amit a YouTube-on meg lehet nézni.
A budapesti Dürer Kertben november 2-án komoly buli várható, hiszen négy kiváló zenekar lép színpadra. Mi várható ebben a koncertfolyamban?
Már nagyon várjuk ezt a koncertet, és azt hiszem, ez egy igazán különleges este lesz négy olyan zenekarral, amelyek a hazai modern progresszív zenei élet meghatározó szereplői. Színpadra lép a Turbo, a Haelo, valamint a String Theory is. Mi is különlegességgel készülünk, hiszen a magyar rajongóink hónapokig nem hallhatnak minket. Olyan élményt szeretnénk nekik nyújtani, amit sokáig emlegetnek majd. Játszani fogjuk a három nagylemezünk legnagyobb slágereit, és meglepetésképpen egy vadonatúj dal premierjét is a Dürer Kertben tartjuk. Hagyomány nálunk, hogy minden lemezünkön szerepel egy vokális szám. A Soul Alert című nagylemezre Tanka Balázst, a Turbo énekesét hívtuk meg vendégnek. A Dürerben együtt adjuk elő a Fences of Reality című dalunkat, amit a Petőfi Rádió is rendszeresen játszik.