1845. július 4-én született Szinye-Újfalun. Régi nemesi család sarja volt, apja Sáros vármegye alispánja majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát, így 1864-ben beíratta a fiút a müncheni akadémiára.

Szinyeit az ember és táj kapcsolata, a természeti valóság gyöngéd szépségeinek örömteli megragadása foglalkoztatta. A magyar plen air festészet megteremtőjeként emlékezünk rá, aki a modern festészet első nagy képviselőjeként a nyugat-európai - elsősorban is a francia - kortársakkal egy időben fedezte föl a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának lehetőségét, s teremtette meg gazdag színvilágú realista táj- és portréművészetét.