Gödrös Frigyes, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész. 1965-1970 között aSzínház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1970-1972 között a Hunnia Filmstúdióban dramaturg, asszisztens és forgatókönyvíró. 1972-1975 között a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdióban dolgozott. 1981-1987 között a Balázs Béla Stúdió ügyvezetője, majd a Fiatal Filmkészítők Stúdiójában, a Focusfilm Kft.-ben rendezett. Elismerései: A Magyar Filmkritikusok Díja (1995), A Magyar Filmszemle fődíja a Glamour c. filmért (2000)

- Bereményi Géza novellája egy többlakásos öreg házban játszódik, ahol a főszereplők – két barátnő és egy fiú – élnek, és jó barátságban vannak egymással. Egy régi gyerekkori játék folytatása váratlan szerelmi kalandba sodorja őket. Azt vallotta, hogy Bereményi kötetében ez Ön számára legkedvesebb novella. Miért szereti ezt a történetet? Mikor döntötte el, hogy tévéfilmet készít a novellából?

Mivel nagyon szerettem ennek a novellának a világát – amely egyébként nagyon hasonlít Bereményi Eldorádó című filmjéhez, amit szintén szerettem – úgy döntöttem, hogy filmet készítek belőle. Bereményi körülbelül 40 éve közeli barátom, már a korai novelláit is kedveltem. A svéd király című kötetéből évekkel ezelőtt szintén beadtam egy filmtervet, aminek az volt a címe, hogy Játékok a vadászterületen.

Amikor A régi házban forgatókönyvét írtuk, nehéz helyzetben voltunk, hiszen ezt a novellát igen jól ismertem, tudtam, hogy egy több rétegű, bonyolult írás, számos idősíkkal. Arról szól, hogy a főszereplő fiú elindul az évzárójáról a nagyszülei régi házához, ahol előjönnek az itt eltöltött idők emlékei. Ez adja a történet keretét az eredeti novellában, amit egy hosszabb formátumban lehetett volna az eredeti írás szerint megfilmesíteni. Sajnos a tévéfilmes formátumba nem tudtuk az egész történetet átvezetni, így összenyomva, kicsit másképpen valósítottuk meg írótársammal, Can Togay-jal.

Az eredeti novellából elhagytuk a kerettörténetet, amely azzal kezdődik, hogy a főszereplő fiú visszatér a nagyszülői házba és visszaemlékezik az ott átélt dolgokra. Csak a központi történetet emeltem át a kisfilmbe, amely valamikor a hatvanas években játszódik, amikor a három főszereplő iskolatársak és szomszédok voltak egy öreg társasházban.

A film alapja tehát, hogy a két barátnő – Nagyági, Kisági – és a fiú egy többlakásos öreg házban laknak, jó barátságban vannak, sok kellemes időt töltenek el együtt játszva. A történet középpontja az a hétvége, amikor Kisági szülei elutaznak, így hárman több napon át birtokolják a lakást. Ekkor sodródnak szerelmi kalandba egymással, amely végül örökre megváltoztatja viszonyukat: a barátnők között fájdalmasan eltitkolt ellentéteket szül, míg a fiú mindezt magányos férfikalandként éli át.

- Gyermekkori álmok, emlékek, vágyak, intim viszonyok jönnek elő a történetben. Hogyan lehet ezeket filmre vinni?

A film a 60-as évek végén korai éveiket élő, szűzies tinédzserekről szól. Ma már más világban élünk, kicsit szerencsétlen flótásnak is éreztem magam, hogy ezt a történetet akarom a maiaknak bemutatni. A film a novella álomszerűségét óhajtja érzékeltetni, finoman megrajzolja a még gyermeki, de már érzékiségre hangolódó fiatalok ügyetlen próbálkozásait. Mindezt játékos formában igyekeztünk megmutatni.

- Tizenéves szereplőkkel forgatott. Hogyan talált rá a főszerepeket játszó fiatal színészekre? A Glamour-ban is játszó Cserna Antal milyen szerepet kapott a filmben?

Nehéz dolog volt megtalálni a színészeket, hiszen egészen fiatal szereplőket kellett keresnem. A casting nehéz ügy, mert ezek mindig ügyefogyott próbák, ahhoz képest, hogy aztán milyen lesz a jelentkező a filmben. A fiatal színészeket ráadásul nem is ismeri annyira az ember, hiszen alig van előttük pár munka. A lányok közül Nagy Blankát például még nem láttuk filmen, Döbrösi Laura viszont feltűnt a Társasjátékban, most láttam, alig ismertem rá. A kissrácot alakító Balogh Zsombor egyetemista, eddig inkább statisztált, de nagyon tehetséges. Fantasztikusan működtek, fegyelmezetten, szépen játszottak.

A film végén a negyedik szereplő, Cserna Antal is megjelenik, aki a fiú nevelőapját játssza. Egy Szilveszteri buliba viszi el a fiát, hogy együtt ünnepeljenek, igyanak. Ez a jelenet is afféle beavatási szertartás a fiú számára a felnőtté válás rögös úján.

Érdekes ennél a jelenetnél, hogy amikor a fiú az éjszakázásból visszatér a házhoz, már nem tud bejutni a kulcsával. Ez a régi ház mágiája, egyfajta szimbóluma annak, hogy elmúlt az életének egy bizonyos – a házhoz köthető – szakasza.

- Hol forgatták a filmet?

Budafokon találtunk egy régi házat, amely a Dreher tulajdona volt, most az önkormányzaté, ebben forgattunk. A ház külseje és a benti lakásban forgatott jelenetek is hűen adják vissza a 60-as évek hangulatát. Ebben a világban játszódik le maga a történet, amely apró mozzanatokból, képekből építkezik. A régi ház maga is egy emlékkeret.

- Úgy tudjuk, hogy Cseh Tamás-Bereményi dalbetét is lesz a filmben?

Sajnálom, de végül azt a dalt, amit szerettem volna, nem tudtuk beletenni a film rövidsége miatt. Egy teljes zenekari felvételt szerettem volna a film alá, de sajnos nem fért bele. Végül Melis László írta meg a film zenéjét és nagyon jó lett így is.

Szeretném még kiemelni a film fiatal operatőrének, Lukács Dávidnak a munkáját is, aki nagyon tehetséges, nagyon jó képeket készített, szép lett a film látványvilága.

- A két ünnep között mutatják be a filmet az M1-en. A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának pályázatain való indulás feltétele ez, vagyis hogy az elkészült filmeket bemutassák valamelyik tévécsatornán. Ennek az a célja, hogy az alkotások valóban eljussanak a nézőkhöz. Mit gondol erről a pályázati programról?

Elenyésző a televízióban a filmes munka, várom például a Retro Tévét, ahol a régi csodákat lehet majd megnézni. Azért nagy dolog, hogy vannak ezek a pályázatok, mert így készülhetnek kisjátékfilmek, tévéfilmek. Ha ez a jövő, akkor az egy jó irány.