Európa felfigyelt a Buda Folk Band 21. századi városi népzenéjére. A formáció friss lemeze felkerült a World Music Charts Europe januári toplistájára.
Éri Márton, a csapat brácsása, kontrása az MTI-nek arról is beszélt, hogyan áll össze egy folkzenekar repertoárja. "A Magyar világi népzene című albumunk elismerése jó hatással lehet minden olyan együttesre, amely komoly energiákat fektet be az előrelépés érdekében. A képhez hozzátartozik, hogy mindig vannak bizonyos trendek a világzenében. Korábban a balkáni eredetű etnofolk muzsikák voltak divatosak az európai színpadokon és rádiókban, majd az afrikai gyökerű zenék iránt volt nagyobb a figyelem, talán most kelet felé nyitnak" - mondta Éri Márton.
A zenész kitért arra, hogy a Kárpát-medencei zenei kultúra rendkívül színes és gazdag, önmagában is egyfajta világzene, hiszen annyi náció, etnikum, kisebbség építi itt népzenéjét.
A Buda Folk Band zenéjére komoly hatást gyakorolt, hogy két meghatározó tag, Éri Márton és Csoóri Sándor Sündi (kontra, bolgár tambura, koboz, ének) édesapja is a Muzsikás együttesben zenélt, illetve zenél. Éri Márton felidézte, hogy a Muzsikás már a hetvenes években készített tradicionális gyökerekből táplálkozó népzenei feldolgozásokat, amelyek nyugodtan nevezhetőek világzenének.
"Rengeteget jártunk Erdélybe, és mindenkinek kialakult a maga kedves tájegysége vagy falva, ami jelentős hatást gyakorolt repertoárunkra. Sándor a Mezőségben volt sokat gyermekkorában, én a Kalotaszeget jártam végig, és bár a két zenei kultúra azonos tőről fakad, a dallamvilágban vannak különbségek" - jegyezte meg a 33 éves zenész.
A lemez nyitódala, a Tengerpart kalotaszegi népzene, a Hajnali és a Kövecses út mezőségi, ördöngösfüzesi népdal feldolgozása.
"A népzenéből merítünk ihletet, de nem feltétlenül szeretnénk különböző elektronikus eszközökkel populárissá tenni ezt a fajta zenei hagyományt. Ehelyett megpróbáljuk ugyanazokkal a hangszerekkel elkészíteni a feldolgozásokat, amelyek eleve a népzenéhez kötődnek" - magyarázta a brácsás.
Mint elmondta, a Magyar világi népzene című anyag is úgy készült, hogy egy-egy tradicionális népzenét továbbgondoltak, megváltoztatták a ritmust, időnként hozzáírták a nóta könnyebb befogadását segítő témákat, összekötő motívumokat, riffeket. "Ezek is lehetnek népi eredetűek, de van, hogy mi találjuk ki. A dolog népzene marad, mert nem lép ki a műfaji határok közül, csak már nem lesz autentikus. Sokszor mi írjuk a szöveget, és verseket is szoktunk használni".
Az albumon a zenekar hat tagján (Éri és Csoóri mellett Maruzsenszki Andor - hegedű, Takács Ádám - hegedű, brácsa, Salamon Soma - harmonika, furulya, kaval, Pénzes Géza - bőgő, gitár) kívül több dalban közreműködik Márczi Anna Tücsi énekesnő, valamint a cimbalmos Zimber Ferenc.
A Buda Folk Band városi népzenéje nyitott a könnyűzenei műfajokra, a rockra és a dzsesszre is. "A hetvenes évek elején indult magyarországi táncházmozgalom létrehozása egy kísérlet volt, ami eredménnyel járt, hiszen bebizonyította, hogy a gyökerek, a hagyományokhoz való születési kötődés nélkül, városi emberként is el lehet ugyanolyan szinten sajátítani egy zenei és tánckultúrát. A mi zenénk is egyfajta kísérlet, hiszen szabadon variáljuk az átörökített Kárpát-medencei dallamkincset, motívumokat, a városokban van átjárás a népzene és az egyéb műfajok között is" - fűzte hozzá Éri Márton.
Megemlítette, hogy Csoóri Sándor Sündinek a Buda Folk Band mellett van egy free jazz zenekara, a Négyes Quartet (amelyikben Porteleki Áron, a szintén Muzsikás tag Porteleki László fia dobol), és a szintén dzsesszista Dresch Mihály is többször fellépett már a Buda Folk Banddel.
"Megpróbáljuk továbbvinni azt a hagyományt is, amit a Muzsikás esetében a Szörényi Leventével, a Tolcsvay-testvérekkel, Hobóval fenntartott kapcsolat jelentett".
Éri Márton beszámolt arról, hogy a csapat idén a hazai koncertek és fesztiválok mellett valószínűleg Belgiumban is fellép.
Forrás: MTI
