Várdai István dicséretes könnyedséggel és virtuozitással adta elő New Yorkban Bach 6. csellószvitjét - írta internetes kiadásában a The New York Times.

Vivien Schweitzer Várdai István amerikai debütálásának méltatásában kitért arra, hogy Bach eredetileg öthúros csellóra írta darabjait, ezért a mai előadóknak a hiányzó húrt az a húron magasan, egyfajta gimnasztikusan kicsavart kéztechnikával játszva kell kompenzálniuk. Ez a technikai nehézség a tehetséges magyar zeneművész előadásában, különösen közelről nézve, szemléletes volt, ám a hangzásból nem lehetett kiérezni a nehézséget. A kritika szerzője nagyszerűnek nevezte a csellista előadását és elismerően írt annak fürge és könnyed ujjtechnikájáról, valamint gazdag hangszínvilágáról.


Várdai István múlt héten két alkalommal lépett fel a kulturális központtá átalakított Park Avenue Armoryban. Bach 1., 5. és 6. csellószvitjét adta elő, amelyek közül az utóbbit Msztyiszlav Rosztropovics nevezetett el "szóló csellószimfóniának". A ráadásban a három tételt az évszázadokon át méltánytalanul elhanyagolt Bach-szviteket népszerűsítő Pablo Casals egyik tanítványa, Gaspar Cassado egyik szvitje harmadik tételének bravúros eljátszásával egészítette ki.

Forrás: MTI