Egy 20 millió éves, borostyánba zárt szöcskét neveztek el a dokumentumfilmjeiről is ismert David Attenboroughról. A fosszíliákban fennmaradt rovarok sokat elárulhatnak az evolúcióról és a korszakról, amelyben éltek.
Az amerikai Illinois-i Egyetem kutatói egy olyan borostyánkő-gyűjteményt vizsgálnak, amelyben tucatnyi – eddig nem ismert – légy, fullánk nélküli méh, szúnyog, hangya, darázs és más rovarok maradványai konzerválódtak. A kövületeket 50 évvel ezelőtt fedezték fel a Dominikai Köztársaságban.Azt a parányi szöcskét, amelyet Electrotettix attenboroughinak neveztek el a híres természettudós és természetfilmes után, a kutatók különösen értékesnek tartják. „A szöcskék nagyon ritkák borostyánkőben, és ez a példány rendkívül jó állapotban maradt meg. Attenborough személyesen is érdeklődik a borostyánkövek iránt, és egyike volt a gyerekkori hőseimnek, ezért határoztam úgy, hogy a tiszteletére róla nevezem el a fajt" – nyilatkozta Sam Heads, az egyetem paleontológusa.
A fosszíliákban fennmaradt rovarok számos információval szolgálhatnak az evolúció folyamatáról, valamint arról a korszakról, amelyből származnak. Heads szerint az ilyen leletek többet mondanak el az ősi klímáról és ökoszisztémáról, mint a dinoszauruszcsontok. A tudósok a borostyánkőleleteket csak egy rendkívül lassú folyamat során tudják átvilágítani. A kövek nagy része foltos az oxidációtól, ezért a kutatóknak óvatosan fel kell vágniuk, és „ablakokat" kell csiszolniuk a kövek felületére, hogy megnézhessék, mit rejtenek az ilyen ősmaradványok.
Forrás: Magyar Nemzet Online