Egy dokumentumfilm borzolta fel a kedélyeket az Isztambuli Nemzetközi Filmfesztiválon. A Bakur (Észak) című film vetítését az utolsó pillanatban lefújták, mert a török kulturális minisztériumtól nem kapott regisztrációs engedélyt.

Emiatt több mint húsz török rendező visszavonta filmjét a fesztiválról a cenzúra elleni tiltakozásul. A Bakur a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosainak mindennapjait mutatja be.

„1985 óta vagyok újságíró. Mindenki ismeri, hogy milyen stílusban foglalkozom ezzel a témával. Az emberek tudják, hogy megbízhatnak bennem, nem ferdítem el a dolgokat és a tényeket” – magyarázza Ertuğrul Mavioğlu rendező, újságíró.

A dokumentumfilmet 2013-ban és tavaly forgatták a tűzszünet idején. Három hegyi táborban követi nyomon a gerillák életét. Férfiakat és nőket mutat be, akik fegyvert fogtak, mint mondták, a kurd nép jövője érdekében. A Bakur arról is szól, hogy a nemzeti identitásért küzdő PKK-ban egyre több nő is szerepet vállal.

„Ez a film nem csak a nőkről szól. Elmentünk a PKK törökországi táboraiba, ahol nők is voltak, velük is készítettünk interjút. Az ő véleményüket is be akartuk mutatni, és azt, hogy mit szeretnének elérni. Nem mi mondjuk el a történetet, hanem ők mindannyian, férfiak és nők. Mi harmadik szemként voltunk ott.”

A filmezés nagyon nehéz volt. A stábnak veszélyes hegyi ösvényeket is meg kell másznia, néha olyan magasságban, ahol kevés az oxigén.

„Időbe telik alkalmazkodni a gerilla életstílushoz, kemény volt. Megbetegedtünk a víztől, az ételtől, a legyektől és a rovaroktól.”

A film bensőséges képet ad azoknak a gerilláknak az életéről és nézeteiről, akik régóta harcolnak a török hadsereg ellen. Egyesek szerint a dokumentumfilm túlságosan együttérző a PKK harcosaival. A török kormány szerint a film terroristák propagandája.

A film vetítését épp akkor akadályozták meg az isztambuli fesztiválon, amikor béketárgyalások folynak a PKK vezetői és a török kormány között. A film körüli botrány miatt pont azok a viták maradnak el, amelyek annak tartalmáról szóltak volna.