Kicsi összesítés a ránk váró gáláról. Szubjektíven, persze.
Most vasárnap, azaz hétfőn – magyar idő szerint 27-én éjjel – eljutunk oda, ahova Hollywood minden tavasz előtt meg szokott érkezni: nagy költségvetésű show keretében kiosztják az aktuális Oscar-díjakat. Évek óta nem volt ennyire klassz a mezőny, mint most: rengeteg a nagyon jó film. Sok minden történhet.
Az is előfordulhat persze (bár ösztöneim azt súgják, erre viszonylag kicsi esély van), hogy brutálisan nagyot megy egyik nagy kedvencem, a Kaliforniai álom. Damien Chazelle csodálatos musicalje 14 jelölést gyűjtött össze magának, s 12 aranyszobrot kellene kapnia ahhoz, hogy lekörözze a csúcstartókat. A magam részéről persze el tudnám fogadni a totális diadalt, ám azért tényleg nem lehet amellett elmenni szó nélkül, hogy többek között olyan remekművek is indulhatnak a legfontosabb kategóriákban, mint a nagyon megrendítő, még inkább zseniális A régi város, a csodaszép Holdfény, a letaglózó Jackie, a magyar mozikat szégyenszemre kikerülő, igen okosan férfias Hell or High Water, s Mel Gibson szerintem csúnyán túljelölt erőszakpornója, A fegyvertelen katona mellett olyan remek teljesítmények is megakadályozhatják az éneklő-táncoló szerelmespár teljes mennybe menetelét, mint a gátlástalanul érzelmes Oroszlán, a matekos-meghajlós A számolás joga, a tisztelettudóan szép Fences, a provokatív Elle és az eszköztelenségével megható Loving. Sok múlik majd azon, hogy az Akadémia a tavalyi botrány után mennyire szeretne majd kompenzálni, s mennyire szórja meg aranyszobrokkal az afroamerikai jelölteket. Bár elég nagy mázlijuk van, hisz valóban számos olyan film készült, melyek elismerése után nem kell majd magyarázkodniuk.
Az nem kérdés, hogy a gála erős Trump-ellenes hangulatban telik majd: biztosak lehetünk benne, hogy rengeteg díjazott tart majd szenvedélyes beszédet: Meryl Streep megmutatta a Golden Globe-on, nagyjából mire számíthatunk. Feszült a hangulat az USA-ban, ezért is izgalmas, hogy merő véletlenségből a Kalifornai álomban pont olyan favoritot tisztelhetünk, amely nem csak úgy szimplán hanyagolja a politizálást, de minden erejével azon van, hogy a nézőt kiszakítsa a valóságból. Érdekes lesz, hogyan jelenik majd meg a színpadon a közhangulat, s az a fajta intelligens, nem súlytalan könnyedség is, ami Chazelle filmjére jellemző. Szerintem megoldják.
Nagyon bírnám, ha Casey Affleck megkapná A régi városáért – a film is szívügyem, de a színész alakítása egyenesen feledhetetlen és példaértékű. A legjobb női főszerep szobra nálam Emma Stone-é, a mellékszereplő a hölgyeknél Michelle Williams A régi városból, a fiúknál pedig a szemtelenül fiatal Lucas Hedges-nek ugyanonnan. A rendezői Oscart Damien Chazelle-nek adnám, a legjobb operatőr díja az Érkezés fényképezéséért Bradford Youngnak járna szerintem, a legjobb filmzene (score-ban és dalban is) nálam a Kaliforniai álom, az idegen nyelvű filmek közül pedig a Toni Erdmannak szánom az Oscart. De ezek közül csak néhányat érzek biztosnak. Nem baj.
És hogy a nyilvánvaló legszebbet a végére hagyjam: 2016 után ismét szurkolhatunk magyar sikerért, hiszen a díj történetében először kaphat hazai rövid játékfilm Oscar-díjat! Deák Kristóf Mindenki című, tündéri alkotása nem véletlenül varázsolta el az Akadémia jelölőbizottságát is. A két kislány barátságáról szóló, iskolai kórusos filmecske őszinte mosolyt rajzol nézője arcára, szívét pedig bizakodással tölti el. Szinte énekelni lesz kedvünk, miután megnéztük. Úgyhogy hadd énekeljen majd az Oscar is!
A gálát Magyarországon a Duna adja élőben - a közvetítés 0:50-kor kezdődik, a vörös szőnyeges bevonulással.
(A műsorvezető Jimmy Kimmel lesz, az előzetes szpotok takarékosan viccesek, meglátjuk, ott mire lesz képes a fickó):
