A szeptember 10-18. között Miskolcon megrendezett filmfesztivál idén is rengeteg figyelemre méltó mozgókép-csemegével fog szolgálni nézőinek - íme a számunkra legérdekesebb darabok!
Az igazság bajnokai
Mads Mikkelsen és szedett-vedett csapata egy bájos, gyógyító erejű gyilokhadjáratra indul Dánia legújabb sikerfilmjében - ha valakinek, akkor Anders Thomas Jensennek (Zöld hentesek, Ádám almái) elhihetjük, hogy képes épkézláb alkotást faragni egy ilyen ellentmondásos, bizarr alapötletből. Sőt, Az igazság bajnokai éppen ambivalenciája, szokatlan hangulat-ellenpárjai miatt lenyűgöző és kihagyhatatlan darab. Kritikánkat itt olvashatjátok a filmről.
Természetes fény
A hazai alkotások között fájóan kevés a történelmi fókuszú, olyan pedig még ritkább, amelynek nem egyfajta nemzeti dicsőségmítosz építése lenne a célja. Ezért is üdítő kivétel Nagy Dénes Závada Pál regénye alapján készült műve, amely egy a második világháborúban a front mögött szovjet partizánokra vadászó magyar alakulat történetét meséli el. A Természetes fény a Berlinalén és a Magyar Mozgókép Fesztiválon is remek fogadtatásban részesült, úgyhogy joggal bízhatunk abban, hogy Nagy sikerrel valósította meg ezt az igen kényes feladatot.
Stillwater
Matt Damon Marseille-ben igyekszik tisztázni filmbéli lányát egy gyilkossági vád alól - ez pont olyan ötletnek hangzik, amit inkább tudnánk elképzelni giccses tévéfilmként, mint egy patinás fesztiválon. Azonban ha valaki, akkor Tom McCarthy rendező (Spotlight) és Thomas Bidegain forgatókönyvíró (A próféta, Rozsda és csont, Testvérlövészek) keze alatt még ez az alapanyag is egy minden negatív elvárásra rácáfoló, megdöbbentő és katartikus művé formálódhatott.
Tantrum
Nagy Borús Levente debütálását nem véletlenül nevezi a főszereplő Nagy Zsolt "istenkísérletnek", hiszen formabontó és megfoghatatlan alkotásról beszélhetünk. A maga 48 perces hosszával igazán rövidfilmnek és nagyjátékfilmnek sem sorolható Tantrum egy nagymonológból és egyetlen snittből áll, ami pont az a fajta mozógképes vállalás, ami remekül és borzasztóan is elsülhet - ambíciója miatt viszont mindenképpen megkerülhetetlen látnivaló.
Titán
Kevés erőteljesebb debütálás van, mint amit Julia Ducournau a Nyerssel bemutatott: a humorral is bőven átitatott kannibál-felnövéstörténet hazánkban is akkora siker lett, hogy forgalmazás híján a közönség több pótvetítést is kikövetelt magának a Titanic Filmfesztiválon. Második mozija (amely egy 10 éve eltűnt fiú és apja újraegyesülésével, egyben pedig egy brutális gyilkosságsorozattal foglalkozik) sem tűnik kevésbé megfoghatatlannak és elvetemültnek, de valahol éppen ezt várjuk, hogy a Titán is sokkoljon, játsszon az elvárásainkkal és nyűgözzön le.
Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban
Radu Jude régiónk egyik legizgalmasabb filmkészítője: nemcsak rendkívül éles nyelvvel és szellemes módon áll bele Románia, de tágabb értelemben Kelet-Közép-Európa társadalmi jellegzetességeibe és főleg történelméhez való viszonyulásába, de teszi mindezt egészen saját, már-már kísérleti filmnyelvvel. Úgy tűnik, mindez legújabb filmjében is adott lesz, ahol egy történelemtanárnőnek kell szembenéznie a róla kiszivárgott házipornó hatásával - ha mindez nem lenne eléggé kecsegtető, tegyük hozzá, hogy az idei Berlinale Arany Medve-díjas filmjéről beszélünk.
Red Rocket
Sean Baker (Tangerine, Floridai álom) legújabb műve is a társadalom kívülállóival, veszteseivel foglalkozik: a címszereplő egy lecsúszott pornósztár, aki jobb híján kénytelen visszatérni szülővárosába. Abban biztosak vagyunk, hogy az író-rendező ismét elképesztő érzékletességgel és közvetlenséggel fogja megfesteni ezt a közeget, és legyen ez néha bármennyire is taszító, remélhetőleg ezúttal is legalább annyira le tud majd nyűgözni vele, mint legutóbb.
Méhkas
Blerta Basholli alkotásában egy koszovói asszony erőfeszítéseit követhetjük, aki a háborúban eltűnt férjét hazavárva egy családi vállalkozást indítva próbál talpon maradni. A Méhkas szó szerint méhkasnak tűnik, hiszen a Balkán fájdalmas történelme mellett a térséget jellemző patriarchális tradíciókat is célba veszi, vitaindító volta mellett pedig már csak azért is figyelemre érdemes, mert az idei Sundance Filmfesztivál legnagyobb díjait ez a produkció söpörte be.
A szakadár
A CineFesten nemcsak a játékfilmekre, hanem a dokumentumfilmekre is érdemes lesz majd odafigyelnünk, közülük is leginkább a Hasogdzsi-gyilkosságot bemutató alkotásra. A thrillerbe illő történetet az a Bryan Fogel dolgozta fel, akinek tényleg elhisszük, hogy thrillerbe illő a végeredmény, hiszen az orosz doppingügyeket magával ragadóan leleplező Icarust is neki köszönhetjük, és itt is egy remek és egyben politikailag is hasonlóan bátor produkcióra számítunk.
Kilakoltatás
A magyaroknak nagy rutinjuk van abban, hogy sírva nevessenek egyébként húsba vágó kérdéseken - valószínűleg Fazekas Máté filmje is így tesz majd, hiszen egy kilakoltatás történetét meséli el, amelynek során a bírósági végrehajtó és az érintett lakó küzdelme egyre fordulatosabbá és szürreálisabbá válik. Még ha elsőfilmesként Fazekastól nem is feltétlenül várjuk azt a rutint, ami egy ilyen nehezen megvalósítható hangvételhez szükséges, a Kilakoltatás tűnik annyira érdekes produkciónak, hogy így is bátran merjük ajánlani.
