Test testnek feszül, lélek a léleknek. Számtalan módja van az erőszaknak, számtalan módon sebezhető meg valaki. Akár láthatatlanul. Akár kívülről.
Az erőszak egyre jobban árad felénk: tv, rádió, újság, a mindennapi élet. Már életünk részévé vált? Meg sem lepődünk? Ez lenne a normális?