Kultúrpart

Fonó15 születésnapi koncertsorozat

Fonó15 születésnapi koncertsorozat

2010. 11. 10. | Kultúrpart

Tizenöt éves a Fonó. Az évforduló alkalmából a Fonó15 koncertsorozat egész novemberben olyan programokat kínál és olyan előadókat és zenekarokat vonultat fel, akik külön-külön is biztos teltházakat vonzanak és produkcióikat a legértékesebbek között említhetjük.
A fellépők között találhatunk olyanokat is, akik ebben a felállásban még nem játszottak vagy nagyon régen hallhattuk így őket. Így is, úgy is egyszeri és felejthetetlen élményben lehet részünk majd.

2010.11.12. 20:00
Juhász Györgyi
Szalóki Ági Trió
Farkas Zsolt cigány tánc együttese

„Stílusunk egy nagyon érdekes hangvilágban épült fel,összekeveredett népzenék komolyzenék pop és egyéb autentikus zenékkel.”
„Figyelt és tanult, erőt és tudást kölcsönzött. Átfolyatta magán a hangokat, dalokat, lelkileg és érzelmileg átszűrte és megtöltötte a saját életével.”
Részletek itt

2010.11.13. 20:00
David Yengibarjan trió
Tóth Evelin - Szalai Péter duó
Ördöngős zenekar
 

A hang és a bőr érintése. Dal és tabla és az örmény tangó harmonikás triójának varázslata.
Részletek itt


2010.11.19. 20:00

Dresch-Lukács duó
Tárkány Művek
Csík zenekar 

Az estén egy-egy dalban a Tárkány Művekkel a Csík Zenekar egy-egy zenésze is színpadra lép, az idősebb és a fiatalabb népzenei generáció színpadi találkozásának örömére. Hogy melyik melyik dal is ez, legyen meglepetés a koncertre érkezők számára!

Részletek itt

2010.11.20. 20:00

Harcsa Vera
Kazai Ági

Az estét a jazz és két gyönyörű hölgy és zenekaraik valamint a roma folk egyik legnépszerűbb csapata uralják.
Harcsa Vera a hazai zenei élet megkerülhetetlen és kimagasló tagja, aki szívesen kalandozik más műfajokban is.
Az Ő meghívottja Kazai Ági, aki még nem rendelkezik saját albummal, de tehetségét ismerve, nem kell sokat várni az első önálló dolgozatra.
Részletek: itt
tovább
Budapest 69 éve jobboldali

Budapest 69 éve jobboldali

2010. 11. 09. | Kultúrpart

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali rendre, Svédország volt az utolsó, 1967-ben. A budapesti kisföldalattinál csak az 1973-as teljes rekonstrukció során változtatták meg a hajtási irányt, a gödöllői HÉV viszont a mai napig a bal oldalon közlekedik, emlékeztetve a régi rendre.

tovább
Napúton hajlik a fény

Napúton hajlik a fény

2010. 11. 09. | Kultúrpart

Goethe a homályra esküszik, de az újjászületés fekete. Átnéztünk a prizmán és megjelent a kozmikus polaritás. Nézze meg ön is hogy hajlik a fény!

tovább
Magyarország 69 éve jobboldali

Magyarország 69 éve jobboldali

2010. 11. 09. | Kultúrpart

69 éve, november 9.-én, hajnali három óra óta Magyarország területén életbe lépet a jobbra hajts!
Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali rendre, Svédország volt az utolsó, 1967-ben. A budapesti kisföldalattinál csak az 1973-as teljes rekonstrukció során változtatták meg a hajtási irányt, a gödöllői HÉV viszont a mai napig a bal oldalon közlekedik, emlékeztetve a régi rendre.

tovább
Vasárnap elvágtat Japánba az Arany lovag

Vasárnap elvágtat Japánba az Arany lovag

2010. 11. 09. | Kultúrpart

Már csak vasárnapig látható Gustav Klimt Arany lovag című festménye a Szépművészeti Múzeum Nuda veritas - Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei című tárlatán, amely eddig csaknem 50 ezer látogatót vonzott - tájékoztatta az intézmény kedden az MTI-t.

tovább
Álom operett kivitelben

Álom operett kivitelben

2010. 11. 09. | Kultúrpart

Aktualitásról, korszerűségről vitatkozó workshopra invitálta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója az ország minden pontjáról az újságírókat, hogy fény derüljön a műfaj méltatlan elhanyagoltságának okára.




2010. november 3-án a Raktárszínházban pompás antréval a Csárdáskirálynő négy fiatal főszereplője, a tánckar tagjai, a színház rendezői élükön KERO-val fogadták a sajtót.

Az igazgató röviden megpróbálta megvilágítani az operett műfaji érdekességét, problematikáját, lehetőségeit valamint leszögeztük, hogy az operett, mint műfaj, a szerelemről, az őrült szerelemről szól. Majd ezt prezentálták a színészek, modern improvizatív játékokon keresztül, mellyel bizonyították tehetségüket, technikai tudásukat valamint az operett színvonalas megoldási lehetőségeit, melyből korunkra jellemző izgalmas és nem kifizetődő kísérleti előadást lehetne rendezni. A fiatalokat valószínű megérintené az aluljáróban bedrogozott Jaj, cica…, illetve jelen fordításban a Jaj, lányok…, de ez a megjelenítés a középkorú közönséghez nem találna utat.

Ezzel elértünk a másik fontos kérdéshez, mely napjainkra jellemző, az újrafordítás problematikája. Mivel minden fordító átszűri magán, a saját világán a történetet, így mindenképp rakódik a szövegre az adott korszak porából. A színház pedig mindig ma üzen valamit a ma embereinek, a mai kornak. Ezért kell időről-időre frissíteni a szövegeket, leporolni a darabokat, újragondolni, átértelmezi, a jelen számára fogyaszthatóvá tenni.

Összegezve: ez történik jelenleg az Operettszínházban is. A közönség becsábítása, valamint a teltház igénye gazdaságilag evidens, a színház életben maradásához szükséges.

Így időről-időre újrafordítják a dalokat, frissítik a történetet, hogy az operett műfaja ma is aktuális, élvezhető legyen és meg tudja szólítani a fiatalokat is.



Vitathatatlan tény, az ifjúság a trendi dolgokat kedveli, a populáris musicalt, a bulvársztárokat, a fiatal tehetségeket. Így a vérfrissítés mellett döntött az Operettszínház is. A Csárdáskirálynő érdekessége, hogy Bordás Barbara (Szilvia) és Boncsér Gergely (Edvin), az Operettszínház fiatal művészei a IX. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny felfedezettjei. Barbara a primadonna kategóriában a második, míg Gergely a bonvivánok között az első helyet szerezte meg, így láthatóak voltak a verseny utáni budapesti gálán is, valamint ezzel a klasszikus operettel debütálhattak a Budapesti Operettszínházban.

Mindezek ellenére élő kételyként motoszkált sokunk agyában végig a workshop alatt: a biztos sikerhez valóban kell bizonyos mennyiségű rózsaszín cukorszirup? A válasz pedig igen. A felnőtt tündérmese szükséges kelléke, hiszen „rózsaszínű szerelem, rózsaszínű álom…”.
A karakterekre kövült negédes, finomkodó manírok miatt lehet avíttnak, porosnak érezni egy-egy előadást, de a modernkori operettnek is meg kell felelnie saját műfaji kötelezettségének, azaz ha szerelem - akkor rózsaszín.

Következő előadás:
2010. december 5. 15h és 19h
2010. december 6. 18h
tovább
süti beállítások módosítása
Mobil