A kozmikus "mérföldkövek", a különösen fényes, úgynevezett 1a típusú szupernóvák eredetét fejtették meg amerikai csillagászok, akiknek tanulmánya az Astrophysical Journal című folyóiratban jelenik meg.

Galaktikus "szentjánosbogárként" világít két csillagváros a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételein, melyeket jellegzetes aktivitásuk miatt a tudósok rádiógalaxisnak minősítettek.

Az Univerzum eddig ismert legtávolabbi – és az ősrobbanás időpontjához képest legfiatalabb – extragalaxisát sikerült azonosítani a Hubble űrteleszkóp két, még a tavalyi évben készített felvételének speciális analízisével.

Az "isteninek" is nevezett részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses anyag betölti az űrt a természet alapvető működését leíró standard modellben.

Egy kutatócsoport szeretné kideríteni, 400 évvel ezelőtt mi okozta Tycho Brahe dán csillagász halálát. A geocentrikus világkép megalkotóját a feltételezések szerint meg is mérgezhették.

Szülőcsillaga nélkül mozgó bolygót fedeztek fel kanadai és francia asztronómusok, akik szerint az égitest segíthet megfejteni a planéták és csillagok születési titkait.

A ritka természeti jelenségre helyi idő szerint szerda hajnalban kerül sor. Ausztrália és a Nagy-korallzátony felett sötétül majd el az égbolt. Az asuztrál őslakosok mítoszaiban nagy figyelmet kap a napfogyatkozás.

Jazon Togen fotográfus mindenkit megtévesztő sorozata hatalmas bolygókat ábrázol, melyek izgalmas színeikkel káprázatos élményt nyújtanak nézőiknek. Egy valami mégsem stimmel a fantasztikus sorozattal.

Tekintélyes fekete lyuk uralja az Orion-köd központját – e felfedezés végre magyarázatot ad arra, hogy milyen erő tartja egyben a Trapéz-csillaghalmaz szabálytalan, gyorsan forgó “egyedeit”.

1962. november 1-jén a Szovjetunióban bocsátották fel a gépezetet, a kísérlet azonban nem érte el célját: az utolsó összeköttetés 1963. március 21-én, a Földtől 106 millió kilométerre jött létre, aztán végleg megszakadt.

A texasi McDonald Obszervatórium megfigyelései szerint a felfújódási stádiumában lévő vörös óriás megkezdte a csillag közelében keringő egyik bolygójának megsemmisítését. Nagyjából 4 milliárd év múlva, hasonló véget ér Földünk is.

A NASA kutatói aggódnak, hogy a távoli Plútó körüli törmelék károsíthat vagy megsemmisíthet egy több millió dolláros szondát.