A meleg és esős idő is segíthette Dzsingisz kánt. A hódító uralkodása alatt szokatlanul nedves, enyhe volt az idő, dús vegetáció boríthatta a mongol legelőket, ami a lovak és a marhák számára igen kedvező volt.
A meleg és esős idő is segíthette Dzsingisz kánt. A hódító uralkodása alatt szokatlanul nedves, enyhe volt az idő, dús vegetáció boríthatta a mongol legelőket, ami a lovak és a marhák számára igen kedvező volt.
Most először fedeztek fel korallzátonyt Irak partjainál. A 28 négyzetkilométeres zátonyt 7-20 méteres mélységben német és iraki kutatók találták a Perzsa-öböl északi partjánál.
Portugál kutatók úgy vélik, azonosították az Európában valaha barangolt legnagyobb testű húsevő dinoszauruszt. A dinoszaurusz megkövesedett csontjait Lisszabontól északra találták meg.
A lelet megingathatja azt a nézetet, amely szerint a spanyolok megelőzték az angolokat, amikor 1774-ben felfedezték a mai Brit Columbiát.
Sok kérdés övezi a gömbvillámok keletkezésének és viselkedésének mikéntjeit és körülményeit. Ausztál tudósok most végre megfejtették a jelenség mögött álló rejtélyt.
A 2009-ben felbocsátott űrteleszkóp jól teljesített: soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számolt be egy alkalommal a NASA.
Egy új kutatás szerint az Arktisz távolról sem olyan ragyogóan fehér már, mint egykor, mivel egyre több jég olvad az óceán vizébe, és a jégtakaró így kevesebb napsugarat tükröz vissza.
A 2300 éves település azért néptelenedhetett el, mert lakóit Jeruzsálembe csábították Heródes építkezései - közölte kedden az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Temetkezési helyet fedezett fel egy régészcsoport Mexikóvárosban egy bérház alatt. A sírokban 12 kutya maradványait tárták fel. Az állatoknak vallási és szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a Közép-Mexikóban élő aztékok.
Amerikai asztronómusok bejelentették, csillagokkal teli, nagyon régi galaxist fedezett fel a Hubble. A távoli galaxis akkoriban keletkezett, amikor az univerzum még nagyon fiatal, mindössze 650 millió éves volt.
Brit kutatók kedden bejelentették, azt tervezik, hogy megfejtik III. Richárd középkori angol király genetikai kódját a megtalált és azonosított csontokból vett DNS szekvenálásával.
Az eddig ismert legöregebb csillagot fedezte az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) csillagászai vezette kutatócsoport.