A japánok precizitása és egy-két, európai szemmel emberfelettinek tűnő képessége messze földön híres. Vizuális kultúrájuk pedig néha olyannyira elüt a miénktől, hogy néha megfejthetetlennek tűnik.

A padovai Chiesa degli Eremitani templomát 1944 márciusában érte bombatalálat, a támadásban ezernyi darabra omlott össze az Andrea Mantegna 1448-57 között született freskóciklusával díszített Ovetari-kápolna. A 15. századi észak-olasz reneszánsz festészet mesterének alkotása gyakorlatilag megsemmisült - legalábbis sokáig azt hitték.

A Vatikáni Múzeum a legmodernebb technológiával védi a Sixtusi-kápolna freskóit. Szenzorok segítségével ellenőrzik a reneszánsz freskók állapotát.

Leonardo Da Vinci ötszáz éves festményét a Louvre-ben restaurálták, amikor a szakemberek „túltisztították”.

Nem nyerte el az olasz sajtó tetszését, hogy az Uffizi-képtár új termeinek falait kék színűre festették. Az újságok szerint a kiválasztott árnyalat leginkább hupikéknek nevezhető és semmi köze a képtár szelleméhez.

A rémségek már nem csak a fejekben léteznek.

A Furcsa Művészetek Múzeumának gyűjteménye cseppet sem hétköznapi alkotásokat mutat be.

Ebben a városban szigorúan tilos kocsit mosni.

A szezon eddigi legmagasabb leütését regisztrálták a Polgár Galéria hétfői árverésén, amikor 56 millió forintot adtak Szinyei Merse Pál Szerelmes pár című képének késői változatáért.

Az amerikai festőművész-professzor, Marc Dennis szívesen feszegeti a határokat, és ha tudja, akkor előszeretettel hozza az embert kényelmetlen helyzetbe.

Szegedi művészházaspár lesz az egyetlen magyar kiállítója a 8. firenzei Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Biennálénak: Barkos Beáta és Simon Miklós elsősorban magyaros témájú tűzzománc alkotásokat visz az olasz város seregszemléjére.

Ferenczy Károly életművének mintegy felét, köztük máig lappangó műveket bemutatva nyújt áttekintést a nagybányai kör emblematikus festőjének munkásságába a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) november 30. és 2012. május 27. között látogatható gyűjteményes kiállítása.