Nem olyan biztos, hogy jó dolog híres festő gyerekének lenni. Amikor apu ránk néz, és megnyalja a száját, nem biztos, hogy csak az apai szeretet vezeti.
Nem olyan biztos, hogy jó dolog híres festő gyerekének lenni. Amikor apu ránk néz, és megnyalja a száját, nem biztos, hogy csak az apai szeretet vezeti.
Ünnepel a francia festészet. Ha pedig az ünnepel, arra jó figyelni. Százötven éve, 1859. december 2-án született Georges Seurat francia festő, a pointilizmus úttörője.
Földi Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész alkotásaiból nyílt 60. születésnapja alkalmából kiállítás pénteken Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban.
Horváth Dániel, a Borsos művészházaspár (Borsos Lőrinc Brand), valamint Siegmund Ákos festőművészek vehették át az idén első alkalommal odaítélt Esterházy művészeti díjat csütörtökön a Szépművészeti Múzeumban.
Paul Delaroche (1797-1856) francia festőművész nagyszabású műve, amelyről mindenki úgy tudta, hogy végzetesen károsodott 1941-ben London bombázása alatt, viszonylag jó állapotban vészelte át a második világháborút.
November 25-én ünnepli 80. születésnapját Gross Arnold Kossuth-díjas grafikusművész. Rövid ismertető az európai hírű művészről. Isten éltesse!
Látogatócsúccsal zárta kapuit vasárnap a Velencei Biennálé: több mint 360 ezren keresték fel a világ legjelentősebb kortárs képzőművészeti bemutatóját a június 7-i nyitás óta.
Négyszáz év választja el őket, mégis egymás mellett állítják ki ezen az őszön Caravaggio (1571-1610), a nagy olasz mester és a 20. század egyik meghatározó alkotójának számító ír Francis Bacon (1909-1992) festményeit Rómában.
A tragikusan fiatalon elhunyt szegedi festő, Zoltánfy István alkotásaiból nyílik életmű-kiállítás november 25-én a szegedi Reök-palotában.
Örök nyugalomra helyezték Lossonczy Tamás Kossuth-díjas festőművészt, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagját csütörtökön a budapesti Farkasréti temetőben.
Raffaello, Leonardo da Vinci és más neves művészek rajzai, szám szerint 280 alkotás kedden tért vissza sok éves restaurálás után a milánói Ambrosiana Könyvtárba (Biblioteca Ambrosiana).
Norvégia élete felfordult egy kicsit, amióta észrevették, hogy eltűnt valami, ami nagyon, de nagyon hiányozni fog. Nagy erőkkel keresik, és mi, közép-európaiak se bánnánk, ha megkerülne.