Alapvetően szívesen emlékszem vissza zsenge gyermekkoromra, a színfoltokra, illatokra, pillanatokra. Jól szórakoztam a balatonszepezdi úttörőtáborban, bár nem tudtam, milyen utat is török valójában, de élveztem, hogy 10 napig saját szüleim felügyelete nélkül létezhetek, hogy kedvesek a konyhás nénik és akkor még vicces volt, hogy 10 gyors guggolás után az ember befogja az orrát, és tiszta erőből próbálja kipréselni a levegőt.
