Kis Könyves Éj: Független könyvesboltok Budapest térképén – 2012. április 20-án 16 órától egészen éjfélig

Úr és kutya címmel rendhagyó irodalmi estet mutat be a Radnóti Színház április 11-én, a költészet napján: Bálint András ezúttal Bajusz, az ötéves sárga labrador társaságában lép színpadra. Színházi este kutya- és irodalombarátoknak.

Magyar, horvát, olasz, zsidó meséket, görög legendákat ismerhet meg a közönség április 14-én és 15-én a II. Holnemvolt Fesztiválon Budapesten.

Előadói estekkel, vers- és prózamondó versenyekkel, valamint egy különleges könyvbemutatóval ünneplik a költészet napját Jász-Nagykun-Szolnok megye művelődési intézményeiben.

Felolvasó maratonnal, verses-zenés estekkel és koszorúzásokkal ünneplik a költészet napját Győr-Moson-Sopron megyében.

Kányádi Sándor első verseskötete 1955-ben jelent meg, 1500 példányban. Virágzott benne a cseresznyefa, s a költői kedély a bizakodás fényeit küldte. Legutolsó kötete 1978-ban jelent meg, 15 000 példányban. (Némely ítész manapság persze fütyül a közérdeklődésre.) Nem virágzik benne a cseresznyefa, már címe is tagadása az idillnek:

Szürkület. Damaszkusz? Valamiféle okos igazodás új esztétikai követelményekhez? A kérdés nyugodtan félretehető.

Kányádi nem az okos igazodások embere. Ahogyan a fa növeszti évgyűrűit, úgy hódította meg költészetének új területeit. Fejlődése öntörvényű. Hangváltásának forrása önnön korai felismeréseiben rejlik. Már első kötetében észrevehető a mozdulat, amellyel megkérdőjelezi a „Lelkesedés ügetőversenyét". Miután Arany Jánossal találkozott, aki így szólt hozzá Szalontán:

De oly sokszor csip-csup igazságot

Zengedeztek. - Gyávaság vagy lomha

Szenvtelenség tart titeket fogva?

( Sütő András Kányádi Sándor ötvenéves (1979)

Az argentin Raul Lamestoff a tömegoktatás fegyverét választotta a tömegpusztításé helyett. Mozgó könyvtárrá alakított tankjával járja a város utcáit, és ingyen osztogatja a könyveket a járókelőknek.

Megkezdődött az Örkény István-emlékév, országszerte színes programok várják az érdeklődőket.

Háry Jánossal, a hetvenkedő katona magyar népi alakjával vonult be a magyar irodalmi panteonba Garay János (1812-1853) költő, kritikus, újságíró, akire - bár kora egyik legnépszerűbb költője volt - ma egyműves szerzőként emlékszik az utókor. Az életművét kutató irodalomtörténész szerint érdemtelenül.

Kilencvenhat költő olvassa fel verseit a költészet napján, április 11-én a Thália Színház Mikroszkóp Színpadán a másodszorra megrendezendő Versmaratonon, amely az idén kiegészül egy egynapos költészeti könyvvásárral is. A maratoni felolvasásba a közmédia csatornái is többször bekapcsolódnak majd.

Petőfi-kéziratokat árverez az alig fél éve működő Csók Antikvitás galéria jövő keddi aukcióján. A műtárgypiacon szenzációnak számító két lap kikiáltási ára 34 millió forint.

Közérthetőbb nyelven jelenik meg az első magyar nyelvű teljes bibliafordítás, a Károli-féle Szentírás, amely húsvétra kerülhet a nagy könyvterjesztő hálózatok polcaira; a Protestáns Média Alapítvány megbízásából a Veritas Kiadó gondozásában megjelent szövegváltozat elkészítése több mint tíz éven át tartott, és a munkában neves teológusok, nyelvészek és irodalmi szaktekintélyek is részt vettek.