Sokak szerint Budapest színét nem a sárga, a piros és a kék trikolórja határozza meg, hanem a szürke. Ha megpiszkálnánk a bérházak felületét, kiderülne, hogy az egymásra rakódott mocsok mögött hajdan egy tarka világ volt. Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényében előtűnő lelki táj hátterében minden kétséget kizárólag Budapest jelenik meg, de a szerzők ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.