Képregény-kiállítás lesz a párizsi Louvre-ban január 22. és április 3. között: a franciák által nagyra tartott műfaj négy illusztris képviselője, Nicolas de Crécy, Marc Antoine Mathieu, Eric Liberge és Bernard Yslaire műveit tekintheti meg a közönség.

Bár fiatalos erejéből semmit se vesztett, január 19-én betölti a nyolcvanat Popeye, a tengerész. A Thimble Theatre című képregény egyik mellékszereplőjeként jelent meg a színen, de hamarosan már a tetovált spenótevő tengerész vitte a prímet, s népszerűsége azóta is töretlen.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1929. január 10-én jelent meg először a közönség előtt a kíváncsi utazó riporter, Tintin, aki azóta talán a világ legismertebb képregényfigurája lett. Az elöl jellegzetesen felálló hajú figura kitalálója az egyik legismertebb belga rajzoló, Hergé, eredeti nevén Georges Rémi.

Ki ne ismerné Flintert, a Butapest- sorozatot, vagy a kegyetlen Darabolós pingvint? 2008-ban furcsa, ám ismerős arcok bukkantak fel a Blind Myself legújabb klipjében: különös energiavámpírok ölik sorra a zenészeket, és mi ezen ráadásul még röhögünk is. Gróf Balázs képregény- és videoklipalkotóval beszélgettünk.

Aki még mindig úgy gondolja, hogy a képregény komolytalan dolog, annak egyetlen házifeladata van: vegye a kezébe Grant Morrison és Dave McKean végre magyarul is megjelent 1989-es Batman-történetét, az Arkham Elmegyógyintézetet, és döbbenjen rá tévedésére.

A Holdudvar Galéria július közepén Carola Schmidt kiállításával és a képregénynapokkal várják az érdeklődőket. Július 16-án nyílik a Berlinben élő, de már több országban (USA, Japán, Hollandia) népszerű fiatal osztrák képzőművész, Carola Schmidt Kérünk téged, csábíts el minket című kiállítása.

Ötven éve, 1958. október 23-án jelent meg Peyo (Pierre Culliford) Hupikék törpikék (Les Schtroumpfs) című képregénye a francia-belga Spirou magazinban. Napra pontosan két évvel a magyar forradalom kitörésée után. Persze, adja magát, hogy ha Aprajafalvára terelnénk a magyar történelem szereplőit, akkor Rákosi Mátyás lenne Hókuszpók, a gesztenyét, diót gyűjtő gondos törpök (magyar nép) ellensége. Hókuszpók egy fura varázsszerrel (kommunizmus) próbálja elkábítani szegény törpöket, akik mély, negyven éves álomba szenderülnek.

Fazekas Attila több mint három évtizede számít a magyarországi képregénykészítők nagyjai közé, munkáival nagy valószínűséggel mindenki találkozott már, akár tudatában van ennek, akár nem. Az idén 60 éves szerzővel a még ma is sokszor fenntartásokkal kezelt műfaj múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Első ízben adnak ki magyar képregényt külföldön, a Magyarországon nemrég bemutatott "Spirál" június 18-án jelenik meg Franciaországban, Kanadában, Belgiumban és Svájcban.

„Elvtársak!” – már ezzel az egyszerű megszólítással is általános derültséget keltett a Retró Szótár bemutatóján a Tinta Könyvkiadó igazgatója. Kiss Gábor egy, a szocializmust idéző köszöntővel igyekezett megalapozni a hangulatot, röpgyűlésként aposztrofálva a sajtótájékoztatót.

Bár csak a Kockás 1981-es első számáért mentünk a Gödörben megtartott képregényfesztiválra, szuvenírt kaptunk ajándékba a Mangattack standjánál: az ország első és egyetlen manga pornóját. Hiroki Otsuka Pirontan című magyar nyelven megjelent eromanga könyvében nem találkozhatunk Rahannal és Piffel, helyettük annál több kikerekedett szemű, miniszoknyás tinilánnyal.

A képregényt az idősebb generáció hajlamos a mai napig komolytalan dolognak minősíteni, ám mára felnőtt és szülői korba lépett az a nemzedék is, amelyik annak idején Rahan, Dr. Justice, majd később a Pókember vagy Batman kalandjain szocializálódott. A hétvégén a Gödörben megrendezett 4. Magyar Képregényfesztiválon járva egyértelműnek tűnt: a műfaj itthon is él és virul, sőt, egyre erősít is hazai fronton.