Alberto Giacometti (1901-1966) svájci születésű szobrászművész egy ritka, életnagyságú bronzszobrát bocsátja árverésre a jövő hónapban a Sotheby's.

Forgács Péter médiaművész „Col Tempo” – a W.-projekt cimű rendhagyó médiaművészeti installációját több mint 200.000-ren látták az 53. Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában. Az Ernst Múzeum termeiben most a szélesebb hazai közönség is megismerkedhet a rangos szakmai fórumokon is méltatott kiállítást, amit január 15-én Nádas Péter nyit majd meg.„COL TEMPO” – A W.-PROJEKT Forgács Péter médiainstallációja
Látogatható: 2010. január 16-ától

A május és október között esedékes sanghaji világkiállításra Andreas Bründler terve alapján épülő svájci pavilon meglehetősen merésznek ígérkezik.

Összesen 122, férfi nemi szervet ábrázoló vagy formázó alkotást mutatnak be Utrecht jóhírű egyházművészeti múzeumának kiállításán, ahol a falloszra a hindu és a buddhista kultúrában betöltött szerepére, mint az alkotóerő, az élet és a termékenység isteni jelképére kívánják irányítani az európaiak figyelmét.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt kezdeteitől Pécs kiemelt célja, hogy társtelepüléseket is bevonjon a programokba. A baranyai megyeszékhely a kulturális fővárosi címre pályázott többi várossal is együttműködik 2010-ben. A hivatalos megnyitót holnap tartják, Bajnai Gordon miniszterelnök köszöntő szavai után Páva Zsolt polgármester egy mondattal nyitja meg az EKF-évet.

Éveken belül fizetőssé teszik a keszthelyi Festetics-kastély parkját, hogy kiszűrjék a rongálókat.

Mintegy harminc ország részvételével szervez nagyszabású konferenciát áprilisban az elrabolt vagy más úton külföldre került régészeti kincsek visszaszerzéséről Egyiptom. A részt vevő országok a három nap alatt valószínűleg összeállítják azt a listát, amelyen az általuk visszakövetelt, ám a világ különböző múzeumaiban szétszórva kiállított kincsek szerepelnek.

Debrecen után Pécsett is látható lesz a Munkácsy-trilóga; az érdeklődők március 29-től nyolc hónapon át tekinthetik meg a képeket a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Az 1844-es születésű Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, asztalos legényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője.

Ki akarta dobni a képeit, de most 5-10 millió forintot fizetnek értük.

Veszélyben az uniós támogatás Budapest Világörökségéért Alapítvány szerint, mivel rossz minőségben újították fel a budai rakpart támfalát.

A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára, mondják német szakemberek. Európában kevésbé az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a már meglévő épületek felújításán, áll a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásában.

"Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, az vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart.

A Németország legismertebb építészei között emlegetett Meinhard von Gerkan "gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelképnek" nevezte a felhőkarcolót. A berlini főpályaudvar építésze szerint egy hasonlóan magasra nyúló épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak. Azt mondja, nem véletlen, hogy a világ legmagasabb felhőkarcolója egy muzulmán országban épült meg, és nem például az Egyesült Államokban, ahol az ésszerűség előbbre való a hatalom demonstrálásánál.

A német építészeti múzeum igazgatója szerint ugyanakkor a Burdzs Kalifa mérföldkőnek számít, akár őrültségnek tartják az épületet, akár nem. Peter Cachola Schmal jóslata alapján a 828 méteres torony legalább tíz évig a világ legmagasabb épülete lesz. Az emberiség nem fog lemondani a hasonló objektumokról, mégha a hasonló épületek felhúzása ökológiai szempontok alapján jelenleg értelmetlennek is tűnik.

Schmal emlékeztetett arra is, hogy sokáig a New York-i Empire State Buildinget is hibának tartották, és hosszú időn át üresen állt. "A szemlélet azonban 20-30 év múltán megváltozik" - mondta a múzeum igazgatója, aki szerint a 828 méteres toronyból leginkább az építészeti technika profitálhat. "De leghamarabb csak pár év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen előrelépéseket értek el a torony építésekor" - jegyezte meg Schmal.

Három évvel azután is zaklatják, hogy kutyaként ábrázolta Mohamed prófétát.