A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára, mondják német szakemberek. Európában kevésbé az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a már meglévő épületek felújításán, áll a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásában.
"Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, az vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart.
A Németország legismertebb építészei között emlegetett Meinhard von Gerkan "gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelképnek" nevezte a felhőkarcolót. A berlini főpályaudvar építésze szerint egy hasonlóan magasra nyúló épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak. Azt mondja, nem véletlen, hogy a világ legmagasabb felhőkarcolója egy muzulmán országban épült meg, és nem például az Egyesült Államokban, ahol az ésszerűség előbbre való a hatalom demonstrálásánál.
A német építészeti múzeum igazgatója szerint ugyanakkor a Burdzs Kalifa mérföldkőnek számít, akár őrültségnek tartják az épületet, akár nem. Peter Cachola Schmal jóslata alapján a 828 méteres torony legalább tíz évig a világ legmagasabb épülete lesz. Az emberiség nem fog lemondani a hasonló objektumokról, mégha a hasonló épületek felhúzása ökológiai szempontok alapján jelenleg értelmetlennek is tűnik.
Schmal emlékeztetett arra is, hogy sokáig a New York-i Empire State Buildinget is hibának tartották, és hosszú időn át üresen állt. "A szemlélet azonban 20-30 év múltán megváltozik" - mondta a múzeum igazgatója, aki szerint a 828 méteres toronyból leginkább az építészeti technika profitálhat. "De leghamarabb csak pár év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen előrelépéseket értek el a torony építésekor" - jegyezte meg Schmal.