Az amerikai születésű ausztrál színész, filmrendező és producer 1956. január 3-án látta meg a napvilágot a New York állambeli Peekskillben. 11 gyerek közül ő volt a hatodik.

Nyugtalanítja a cseh zsidó hitközségek szövetségét, hogy Mel Gibson Oscar-díjas színész, rendező a világ filmművészetéhez való hozzájárulásáért Kristály Glóbuszt kapott az idei nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban.

Mel Gibson amerikai színész, filmrendező és producer a világ filmművészetéhez való rendkívüli hozzájárulásáért Kristály Glóbuszt kap az idei 49. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban.

Harrison Ford után két további akciósztár, Mel Gibson és Antonio Banderas is beállhat A feláldozhatók harmadik epizódjának akcióveteránjai közé - osztotta meg értesülését hétfőn a Variety online kiadása.

Rafi Lajos 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovács törzsből. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt.

Hargita megyében született, Erdélyben. 2003-ban érettségizett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum történelem-társadalomtudományi szakján. 2003 és 2005 között a kolozsvári Echinox magyar nyelvű oldalainak a társszerkesztőjeként tevékenykedett. 2004 és 2008 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakos hallgatója volt. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Szabadságban, Krónikában, Helikonban és Echinoxban, a marosvásárhelyi Népújságban, az aradi Irodalmi Jelenben, a pozsonyi Szőrös Kőben, a szegedi Alföldben, a budapesti Napútban, az Erdélyi Riportban közölt verseket, tudosításokat, interjúkat. 2008 májusától 2009 áprilisáig a bukaresti Új Magyar Szó című napilap kolozsvári riportereként dolgozott. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Körnek szervezői tagja. 2010-től az Irodalmi Jelen és más magyarországi és erdélyi kulturális portálok, folyóiratok külső munkatársa.

A kilencvenes évektől kezdve az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő. A KAF értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor stb.) is segítik. A forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.

HALMOSI SÁNDOR (1971 Szatmárnémeti)

Költő, műfordító, matematikus. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a FISZ-nek, elnöke a stuttgarti ECHIvOX Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Prima Verba díj, 2003.

Németből és románból fordít. Rendszeresen publikál, eddig öt verseskötete jelent meg a budapesti Littera Nova kiadónál: a démonokkal flancoló (2001), napleány voltál (2002), babérliget (2003), mely a salamoné (2004), annapurna déli lejtőin – szeretők könyve (2006).
Ez utóbbi közös kiadás a Polisszal és a Fisszel.

Született Kézdivásárhelyen, 1965. április 7-én. Nős (felesége: Bartók Erzsébet), két gyerek apja (Fanni, 1998, Dániel, 2000). Tanulmányai: Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1989-94, József Attila Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, PhD, 1996-99. * 1993-tól a Helikon, 1996-tól az Előretolt Helyőrség, 1999-től a Székelyföldet szerkeszti, jelenleg főszerkesztő-helyettes. * Díjak: A Román Írószövetség Debüt-díja (1996), Sziveri János-díj (1996), az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja (2005), Pro Literatura-díj (2005). Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (válogatott és új versek, 2002), Lesz maga juszt isa (paródiák, szatírák, állatmesék, 2004).

Kányádi Sándor első verseskötete 1955-ben jelent meg, 1500 példányban. Virágzott benne a cseresznyefa, s a költői kedély a bizakodás fényeit küldte. Legutolsó kötete 1978-ban jelent meg, 15 000 példányban. (Némely ítész manapság persze fütyül a közérdeklődésre.) Nem virágzik benne a cseresznyefa, már címe is tagadása az idillnek:

Szürkület. Damaszkusz? Valamiféle okos igazodás új esztétikai követelményekhez? A kérdés nyugodtan félretehető.

Kányádi nem az okos igazodások embere. Ahogyan a fa növeszti évgyűrűit, úgy hódította meg költészetének új területeit. Fejlődése öntörvényű. Hangváltásának forrása önnön korai felismeréseiben rejlik. Már első kötetében észrevehető a mozdulat, amellyel megkérdőjelezi a „Lelkesedés ügetőversenyét". Miután Arany Jánossal találkozott, aki így szólt hozzá Szalontán:

De oly sokszor csip-csup igazságot

Zengedeztek. - Gyávaság vagy lomha

Szenvtelenség tart titeket fogva?

( Sütő András Kányádi Sándor ötvenéves (1979)

1987-ben érettségizett Marosvásárhelyen. 1995-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, magyar-angol szakon. 2000-ben szerzett doktori címet a kolozsvári egyetemen. 1996-tól oktató a kolozsvári egyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékén. 2001-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezetője.

Mel Gibson karrierje rendíthetetlenül, vagy inkább rettenthetetlenül ívelt felé. Miközben színészként és rendezőként egyre több sikert ért el, botrányaival újra és újra a bulvárlapok címlapján találta magát.